Vakondtúrás-torta citrommal-csokival
A kis öregjeim, akiknek a háztartását vezetem, tulajdonképpen nem ehetnének sok cukrot, mert mindkettőnek kicsit érték felett szokott lenni a vércukra, de édesség tekintetében igazából nem lehet őket megfékezni. Ha nem sütök sütit, mert az orvos megtiltja, akkor bolti csokis kekszeket rágcsálnak, mértéktelenül. Arra a következtetésre jutottam, hogy jobb, ha mindig készítek valami desszertet, mert én legalább spórolok kicsit a szénhidráttal, vagy legalábbis mindig igyekszem azt tenni, míg a bolti dolgokban beláthatatlan mennyiséget vesznek magukhoz. És közben az édesség iránti vágyuk is kielégül, nem is beszélve a saját vonalaimról. :) A tésztához kétféle mennyiséget írtam, mert az én tortácskám olyan lapostányérnyi alapú volt, nagyobb tortához másfélszeres mennyiségeket használj! A képen látható torta kicsit csalás, mert az aljára nem a receptben leírt mikrós csokilap került, hanem kaptam ajándékba valami ehetetlen bolti kész-süteményt. Annak az ehető újrahasznosítása céljából 1 cm-es szeleteket vágtam, és azzal borítottam be a tálam tetejét, vagyis gyakorlatilag az lett a torta alja.
