Gőzgombóc házi baracklekvárral és dióval
Az eredeti gőzgombóc (Germknödel) szilvalekvárral töltve, olvasztott vajjal megkenve vagy vaníliasodóval leöntve és cukrozott mákkal meghintve rendkívül finom. Aki síelni jár Ausztriába, biztosan ismeri és kedveli. Nálunk is kapható fagyasztott állapotban, de azt tudjuk, hogy nem az igazi. Az az igazi, mikor otthon nekiveselkedünk, rászánunk egy kis időt, és elkészítjük. Nem egy bonyolult dolog. Aki szokott fánkot sütni, annak meg se kottyan. Semmivel sem bonyolultabb egy fánknál. Igazából ez olyan, mintha a lekvárral töltött fánkot nem bő zsiradékban sütnénk, hanem meggőzöljük. Tehát készítünk egy kelt tésztát, amit megtöltünk lekvárral vagy amivel szeretnénk, és egy fazék forrásban lévő víz fölé helyezett párolóbetétben vagy fém szűrőben vagy ha van gőzpárolónk, akkor abban, meggőzöljük. Mivel én örökké variálok, kísérletezem, így különféle verziókban készítem ezt a finomságot. Készítettem már sós töltelékkel pl. babkrémmel töltve, paprikás sajtmártással, vagy édesen, marcipánnal töltve, vörös áfonyával, (ezeket, meg is mutatom majd egy következő bejegyzésben) vagy darált dióval, mákkal, csokoládéval, különféle lekvárokkal töltve. De tehetünk bele friss gyümölcsöt is, szilvát vagy sárgabarackot. Tényleg végtelen a lehetőségek tárháza. Ebédre, egy tartalmas leves után, kitűnő fogás. A befőzés időszakában pedig éppen aktuális a készítése.
