A krémhez

1. A krémhez a lisztet kevés tejjel felöntjük, és csomómentesre keverjük, majd jöhet hozzá a többi tej és a cukor, és sűrű krémmé főzzük, folyamatos kevergetés mellett, mint a pudingot. Ekkor hűlni hagyjuk, és áttérünk a tészta előkészítésére.
2. Ha kihűlt, adjuk hozzá a kakaóport és a vajat, majd keverjük habosra. (Én ezzel mindig kicsit csalok, mert részben türelmetlen vagyok, részben pedig nincs robotgépem, így még langyosan dolgozom hozzá a vajat, és botmixerrel segítem a krémesedést.)

A tésztához

1. Ha fagyasztott leveles tésztával van dolgunk, akkor első lépésben ki kell olvasztani, ez jó pár órába beletelik, így érdemes előző este ezt megtenni.
2. A tésztát bő egy centis vastagságúra nyújtsuk ki, és egy éles késsel vágjunk neki keretet, szintén egy-egy centire a szélektől úgy, hogy ne vágjuk át egészen a tésztát, csak a feléig. A középső részt ekkor meg lehet kenni vékonyan narancslekvárral, ez sütés közben szépen karamellizálódni fog, és tulajdonképpen ha csak ennyit csinálunk, már van egy pazar desszertünk a teához. De ha szeretnénk folytatni, ilyenkor mehet a sütőbe a tészta.
3. Amíg a tészta sül, vissza lehet térni a krémhez.
4. Ha a tészta megsült, a lekváros résznél ez jobban megfigyelhető, mert szép aranyszínű, akkor kivehetjük a sütőből, és nem árt neki egy 5-10 percnyi pihenés, amíg kezelhető lesz. (Persze vannak az olyanok, mint jómagam, akik már sokadjára bizonyítják be, hogy mennyire sietnek, és hogy ugyan, nem számít az enyhe forróság, a művelet nagy részét úgyis a kés végzi. A lépés mindenesetre ugyanaz, csak percnyi különbségekkel.)
5. A szép, ropogós tetejű részt -szigorúan a kereten belülit- kiemeljük úgy, hogy csak a fele jöjjön le, azaz maradjon alja. Itt vehető észre, hogy mennyire volt fontos az a rész, amikor félig belevágtunk a tésztába. Ezt el lehet késsel, spaklival, tortalapáttal vagy csak egyszerűen kézzel is végezni. És most hagyjuk, hogy teljesen kihűljön a tészta.
6. Ha megtörtént, jöhet rá a narancslekvár, majd a kakaós krém.

A tetejére

1. A gyümölcsöket szűrjük le, de a lét tegyük félre, még szükség lesz rá. Az epret és a rebarbarát, ki hogy szereti, úgy pakolhatja a krémre. A befejezésig pedig kifejezetten hálás a desszert, ha pihenhet egyet a hűtőben.
2. Az utolsó és egyáltalán nem elhanyagolható rész (de komolyan, a legjobb), az a visszamaradt bodzás-epres szirup, ami mindössze annyiból áll, hogy a cukrot a lével összeforraljuk és besűrítjük, figyelve arra, hogy ne legyen belőle se cukorka, se karamell, de kellően sűrű legyen. Ezzel még locsoljuk meg a gyümölcsöket és a tészta középső részét, amit kiemeltünk. Utóbbit kanálként is lehet alkalmazni, ha háromszögeket vágunk belőle.