Igazi love story a miénk, szerelem első kóstolásra. A lahmacun (ejtsd: lahmadzsun) volt a legeslegelső étel, amit Törökországban ettem. Most is emlékszem a kis eldugott alagsori étteremre Isztambulban, ahová a párom cipelt. Olyan fantasztikus kiszolgálásben sem addig, sem azóta nem volt részem. Azt hiszem. az egész éttermi személyzet rajtam mulatott, mikor az akkor még ismeretlen kologne-t italnak nézve visszautasítottam rögtön kezdésként, melyet arrafelé tudvalévő kézfertőtlenítésre használnak előszeretettel. Döbbent arccal bámultam a sorra érkező salátákat és előételeket, melyektől az asztal már csak alig látszott. és ekkor még nem is rendeltünk főfogást magunknak. Ez itt természetes, hangzott el persze törökül, és én megértettem, igen, ezek tudnak élni! Tisztán emlékszem az ottani lahmacun ízére is, és az adana kebabéra, amit a fiúk ettek, mennyei... Azóta is könyörgök a páromnak, hogy csak még egyszer vigyen vissza oda.
Hozzászólások (0)
A hozzászólás íráshoz belépés szükséges!