Fahéjas csirke narancsmártással
Ez egy nagyon fűszeres étel, aki nem szereti a domináns ízeket, annak semmiképp nem ajánlom. Igen, 4 evőkanál fahéj, és igen, 5 evőkanál asztali só. Kevésbé tömény, mint jódozott társa, nagy szemű, így fűszerkeverékekhez kiváló alapanyag (persze csak sütés-főzéshez, mert nagyon kemény). A recept címe eredetileg Csircsa fürsumpszlival. A sztori pedig irtó vicces! Párom nagy örömmel hívott fel egyik az egyik vásárlás alkalmával, hogy gyönyörű pecsenyekacsát vett. Rögtön be is tettük a fagyasztóba, hogy a következő különleges alkalommal narancsos kacsát fogunk készíteni. Amikor eljött a nap, mindent meg is vettem hozzá, aztán kivettük a kacsát a fagyasztóból... és kiderült, hogy csirke - innen a név: CSIRke+kaCSA (a fürsumpszli pedig a sült krumpli viccesen, a párom hívja így). Ugyanis egymás feletti polcon voltak a boltban, és véletlenül az egyik pecsenyecsirke a kacsák közé keveredett. Nem volt mit tenni, ezt kellett felhasználni. A kacsának ugyebár jellegzetes íze van, azonban a bolti csirkét mind jól ismerjük: egy ízetlen dög. Ennek megfelelően jóval több fűszert használtam, a végeredmény pedig isteni volt. Legutóbb karácsony első napján ezt készítettem el a családnak, édesanyám kuktáskodott a gyorsabb haladás érdekében, és a fűszermennyiségek hallatán sokkot kapott. Ilyenkor a "bízz bennem" nem túl meggyőző, de mikor megkóstolta a kész sültet, megértette a dolgot.
