Török húsos cigaretta börek
Börek A börek eredete sok más tradícionális török étel mellett az Ottomán Birodalom idejére nyúlik vissza. Amerre csak az ottománok vándoroltak és letelepedtek, ételeiket az azóta eltelt évszázadok során továbbra is készítik a helyiek, sőt új ételekhez is adtak inspirációt. A tészta-alapú ételek a török konyhában máig nagyon meghatározóak, rendkívül változatosak és sokféle készítési technikájuk létezik. Könnyen nyomon követhetjük a törökök útját a történelemben, ha megnézzük, hol esznek ma is böreket, vagy ahhoz hasonló ételeket. A börek szó a "börbör" szóból ered, ami takarót, beburkolást, beborítást jelent és ma is igen elterjedt egészen a Kaukázusoktól a Balkánig. Habár a nyugati konyháknak rengeteg fantasztikus süteménye és péksüteménye van, ritkán találunk a börekhez hasonló terméket. Ottomán források szerint különösen a 15-16. században kezdődött el a börek diverzifikációja, ebből az időszakból sok új recept származik. Hagyományosan nagy tepsikben készítik, amelyet aztán sütés után vágnak apró szeletekre. A nagy tepsikben készített és felszolgált börek az ottomán ünnepek fontos szórakoztató elemének számított. Ezzel szemben ma már kisebb adagokban készítik. A börek egyik sajátossága, hogy a teteje mindig meg van szórva szezámmaggal. A börek, amelyet sokan burek-ként ismernek, sütőben vagy olajban sült tészta, vékony, réteges tésztából készül, közismert nevényufka tésztából. Manapság leggyakrabban sajttal töltik, főként fetával, beyaz peynir-rel (speciális török krémfehérsajt - sós fehér sajt, amelyet pasztőrizálatlan juhtejből készítenek - vagy kaşar-ral - közepesen kemény halványsárga sajt, szintén pasztőrizálatlan vegyes juhtej és kecsketejből előállítva). A sajt mellett nagyon népszerűek a darált hússal és a zöldségekkel töltött börekek is. Az ottomán források szerint egykoron édes verziója is nagyon népszerű volt, ma már azonban inkább a sós börek az elterjedt.
