Imádom a garnélát, annak ellenére, hogy igazán jó minőségűt sajna csak tengerparti nyaralásokkor ehet az ember. Utóbbiban az is a jó, hogy nem magunk kell tisztítanunk a rákokat. Nem vagyok finnyás, de azért a garnéla pucolása nem tartozik a kedvenc konyhai tevékenységeim közé - és ezzel nem elriasztani akarok bárkit.:) Sokféle módon elkészíthető, ezt már Forrest Gump barátjától, BB-től is tudhatjuk: rák roston, rák kókuszmártással, rák kreol mártással, rákburger, rákos szendvics, rákleves, rákmártás, ...na jó, ökörködés befejezve. :D Karácsonyra kaptam a barátnőmtől egy könyvet, Egér a levesben a címe, és külföldi (főleg francia) gasztroblogokból válogatott recepteket tartalmaz. Abban szerepelt a "garnéla kókuszkabátban" receptje. Szerelem volt első látásra, alig vártam, hogy kipróbálhassam. Most amúgy sem vágyom tömény, nehéz ételekre így az ünnepek után. Az eredmény nem maradt el. Azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy ez a legfinomabb garnéla, amit valaha ettem. Bevallom, kicsit féltem, hogy a garnéla az olajban sütéstől gumis lesz, de ez egy cseppet sem volt így. Ja, és aki ódzkodna tőle, szólok, hogy nem édes (a kókuszreszeléktől) ,hanem valami semmihez sem fogható, fenomenális íze van. Szerintem. Legközelebb, azt hiszem, készítek mellé koktélszószt is, de magában is nagyon finom.
Hozzászólások (0)
A hozzászólás íráshoz belépés szükséges!