Fürjhúsleves
Egy ismerősöm beállított hozzám egy lyukas dobozzal, amiből nagyon fura, ismeretlen hangok jöttek (nagyon szépen fütyülnek egyébként). Kinyitottam, és két tündéri fürjecske pislogott rám, hát bevallom, nagyon meglepődtem. Először nem is akartam őket levágni, nem volt hozzá szívem, de mivel mindkettő kakas, nem sok hasznukat vettem volna élve. Szóval meg kellett tenni. Ugyanolyan, mint csirkét előkészíteni, csak sokkal kisebb, egy fürj a két tenyeredben elfér. Az íze isteni lett, sokkal finomabb, mint a csirkehúsleves, mivel a beleken, a lábon és a fejen kívül mindent bele lehet rakni a levesbe. Kiskoromban egyszer ettem fácánlevest, ahhoz tudnám hasonlítani, igaz, a japán fürj egy háziasított madár, de a húsában még érződik az a jellegzetes "vad-íz". A combja vajpuha és szaftos, a melle omlós. Ebből a receptből hat tányér leves jött ki. Aki rajong a fürjtojásért, az mindenképpen kóstolja meg a fürjhúslevest is.
