alapanyagok gabonaipari termékek kenyérfélék

Kenyér

Leírás

Kenyér – receptek, leírás, tippek

A kenyér gabonafélék, ill. kukorica lisztjéből sült, kovászolt/erjesztett tészta, az egyik legalapvetőbb élelmiszer világszerte. Magyarországon a legerterjedtebb és legtöbbet fogyasztott kenyérfajta a fehér és a félbarna kenyér.

A fehér kenyér 100% búzalisztből, a félbarna kenyér 85% félfehér kenyérlisztből és 15% világos rozsliszből, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék. A Pékek Világszövetsége 2001-ben jelölte ki október 16-át a Kenyér Világnapjaként.

Most pedig következzenek a vásárlási, tárolási és elkészítési tippek:

Mi az a kenyér?

A kenyér a világ népességének egyik legalapvetőbb élelmiszere és pékterméke, amely lisztből, vízből, sóból és általában kovászból (vagy valamilyen élesztőből) készül. A kenyér lehet fehér, barna, félbarna, teljes kiőrlésű, rusztikus kovászos, szódás, rozsos, kovásztalan, édes vagy sós, hiszen a világ különböző tájain más-más formában és recept alapján készítik.

A szabályozott összetételű és elnevezésű kenyereken kívül számos kenyérféle létezik, pl. kalács, cipó, lepénykenyér, gyümölcskenyér, pita (kicsi lapos kenyér), Graham-kenyér. A pászka egy kovásztalan kenyérféle: tésztája száraz, vékony lapokban sütik. Az ősi zsidó hagyományoknak megfelelően kizárólag liszt és víz felhasználásával készül, sót, zsiradékot nem tartalmaz. A népvándorlás korában terjedt el a rozs, a búza pedig a hagyományok szerint Ázsiából származik.

Hogyan vásároljuk?

Ha lehet, ne a felfújt, élesztős, adalékanyaggal dúsított bolti vagy csomagolt kenyereket válasszuk: ha mindenképpen boltban vesszük a kenyeret, mindig olvassuk el az összetevőket. Minél kevesebb, annál jobb! Az igazi kenyér csupán kovász, liszt, só és víz. Inkább menjünk a helyi pékhez, és ott is figyeljünk arra, hogy igazi kovászos kenyeret vásároljunk!

Mire jó a kenyér?

A kenyér, ha nem túlzott mértékben és a megfelelő típust fogyasztjuk (pl. teljes kiőrlésű kenyeret), számos jótékony élettani hatással bír, mint például az emésztés segítése, a rostbevitel növelése és az energia biztosítása. Ha viszont túlzásba visszük a fogyasztását, különösen a bolti, adalékanyaggal teli, finomított lisztből készült kenyerekét, akkor az káros hatásokkal is járhat, mint a vércukorszint ingadozása, túlsúly vagy egyéb anyagcsere- és emésztési problémák.

A kenyér glikémiai indexe (GI) az étel vércukorra gyakorolt hatását jelzi: a fehér kenyér, amely finomított lisztből készül, magas GI-vel rendelkezik, ami gyors vércukorszint-emelkedést okozhat, az ezutáni gyors csökkenés (hipoglikémia) pedig fáradtságot és újabb éhséget válthat ki.

A teljes kiőrlésű kenyerek (pl. rozskenyér) viszont alacsonyabb glikémiai indexszel rendelkeznek, és lassabban emelik a vércukorszintet, így hosszabb távú energiát biztosítanak. Jelentős mennyiségű rostot is tartalmaznak, amelyek fontosak az emésztés egészségének: segítenek a bélflóra fenntartásában, javítják a bélműködést, csökkenthetik a székrekedés kockázatát, és hozzájárulnak a teltségérzethez, ami segíthet a testsúly szabályozásában.

A legjobb, ha változatos étrendet követünk, amely magában foglalja a teljes kiőrlésű kenyereket, és figyelünk a kenyérfogyasztás mennyiségére is.

A hagyományos, gabonából készült kenyér glutént is tartalmaz, ami gondot jelenthet azok számára, akik cöliákiában vagy gluténérzékenységben szenvednek. A glutén a búza, rozs és árpa fehérjéje, amely emésztési nehézségeket és gyulladást okozhat az erre érzékenyekben, ez pedig napjainkban egyre több embert érintő egészségügyi probléma, főleg a rengeteg adalékanyaggal és élesztővel teli, ipari műkenyerek térnyerése miatt, melyeknek semmi köze az igazi kovászos kenyérhez.