Rakott kel 6. - gombapörkölttel, vegetáriánus
Ha magunknak készítek ételt, akkor előnyben részesítem a viszonylag rövid hőkezelést igénylő, főként zöldségekből, gabonákból álló finomságokat, azonban nemrég készítettem a szüleimnek rakott kelt, mivel Ők a hagyományosabb ízeket kedvelik. Be kell valljam, hogy néha tényleg jól esik egy-egy hagyományosabb íz, azonban a legnagyobb igyekezetem mellett is nehezemre esett feledni, hogy az ízletes kellevelek és pikáns rizs között ott bujkált a hús. Még azt a cselt is kitaláltam, hogy nem darált hússal, hanem viszonylag nagyobb kockákra vágva készítettem a rizses húst, de így is nehézkes volt kerülgetni. Korábban említettem, hogy nem szeretem a hús ízét, így bármennyire is ízletes volt az étel, nem volt teljes az öröm. Elhatároztam, hogy elkészítek egy olyan verziót, amelyet a hagyományos ízeket kedvelők és a (bármilyen okból) húsmentesen étkezők is el tudnak készíteni. Még azt a műhelytitkot is elárulom a kétkedőknek, hogy annyira hasonlított a gombapörköltes rakott kel íze az eredetire, hogy "vércse" Férjecske észre sem vette a különbséget, és az én agyamat is újra és újra emlékeztetni kellett arra, hogy nincs benne hús, bátran falatozhatok. Barna rizses verzióban is kipróbáltam, nagyon finom.
