"Istenem, áldd meg ezt a magas tápértékű mikrohullámú makarónit és azokat, akik árengedménnyel árusították. Ámen." (Kevin McAlister, Home Alone) Én a leveles tésztával vagyok így. Az ég áldja, aki kitalálta, főleg azt, amelyik előre ki van nyújtva. Különösebb "szaktudást" nem igénylő, villámgyorsan összeüthető kis desszert, a karácsonyi hangulatom miatt marcipánkrémmel. Az ötlet egyébként onnan jött, hogy sütipartit szerveztünk Miskolcon - bizonyám, itt is sikerült megszervezni :) - és marcipánkrémes, levendulás linzerrel készültem. (Ennek a receptje hamarosan.)  A krémet egy kissé átszerkesztve, gondoltam, beletöltöm a hűtőben figyelő levelestésztába. A sütiparti lényege - annak, aki nem ismerné - hogy 5-6 emberke összejön (barátnők, ismerősök, a mi esetünkben részben ismeretlenek), és mindenki süt egy féle sütiből egy jó nagy adagot, majd "cs" mintcsere, Hüpp-hüpp-hüpp, Barbatrükk, és 5-6 féle sütivel tér haza. Egy koszolással, egy mosogatással 5 féle süti, na ez tényleg Barbatrükk.