A banda kitalálta, hogy menjünk kirándulni Visegrádra. Nincs ugyan a szomszédban (tőlünk 2 óra az út), de már mindenkinek elege volt a télből, a gyerekek meg hagy rohangáljanak és visítozzanak a szabadban. (Így is lett.) De csak délben tudtunk indulni, mert az egyik barátunk állatorvos és még szombat délelőtt is kifordít néhány macskát a bundájából (azaz rendel). Kell tehát valami kiadósabb reggeli - tízórai, hogy estig kibírja a jónép. Ez lett belőle, Lajos Mari után szabadon. Kocsiban ne együk, mert a leveles tészta nagyon szemetel, de várfalon ülve, lábat lógázva, napsütésben fürdőzve, reneszánszban és Dunában gyönyörködve nagyon bejön.