Kenyér – receptek, leírás, tippek

A kenyér gabonafélék, ill. kukorica lisztjéből sült, kovászolt/erjesztett tészta, az egyik legalapvetőbb élelmiszer világszerte. Magyarországon a legerterjedtebb és legtöbbet fogyasztott kenyérfajta a fehér és a félbarna kenyér.

A fehér kenyér 100% búzalisztből, a félbarna kenyér 85% félfehér kenyérlisztből és 15% világos rozsliszből, kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék. A Pékek Világszövetsége 2001-ben jelölte ki október 16-át a Kenyér Világnapjaként.

Most pedig következzenek a vásárlási, tárolási és elkészítési tippek:

Mi az a kenyér?

A kenyér a világ népességének egyik legalapvetőbb élelmiszere és pékterméke, amely lisztből, vízből, sóból és általában kovászból (vagy valamilyen élesztőből) készül. A kenyér lehet fehér, barna, félbarna, teljes kiőrlésű, rusztikus kovászos, szódás, rozsos, kovásztalan, édes vagy sós, hiszen a világ különböző tájain más-más formában és recept alapján készítik.

A szabályozott összetételű és elnevezésű kenyereken kívül számos kenyérféle létezik, pl. kalács, cipó, lepénykenyér, gyümölcskenyér, pita (kicsi lapos kenyér), Graham-kenyér. A pászka egy kovásztalan kenyérféle: tésztája száraz, vékony lapokban sütik. Az ősi zsidó hagyományoknak megfelelően kizárólag liszt és víz felhasználásával készül, sót, zsiradékot nem tartalmaz. A népvándorlás korában terjedt el a rozs, a búza pedig a hagyományok szerint Ázsiából származik.

Hogyan vásároljuk?

Ha lehet, ne a felfújt, élesztős, adalékanyaggal dúsított bolti vagy csomagolt kenyereket válasszuk: ha mindenképpen boltban vesszük a kenyeret, mindig olvassuk el az összetevőket. Minél kevesebb, annál jobb! Az igazi kenyér csupán kovász, liszt, só és víz. Inkább menjünk a helyi pékhez, és ott is figyeljünk arra, hogy igazi kovászos kenyeret vásároljunk!

Mire jó a kenyér?

A kenyér, ha nem túlzott mértékben és a megfelelő típust fogyasztjuk (pl. teljes kiőrlésű kenyeret), számos jótékony élettani hatással bír, mint például az emésztés segítése, a rostbevitel növelése és az energia biztosítása. Ha viszont túlzásba visszük a fogyasztását, különösen a bolti, adalékanyaggal teli, finomított lisztből készült kenyerekét, akkor az káros hatásokkal is járhat, mint a vércukorszint ingadozása, túlsúly vagy egyéb anyagcsere- és emésztési problémák.

A kenyér glikémiai indexe (GI) az étel vércukorra gyakorolt hatását jelzi: a fehér kenyér, amely finomított lisztből készül, magas GI-vel rendelkezik, ami gyors vércukorszint-emelkedést okozhat, az ezutáni gyors csökkenés (hipoglikémia) pedig fáradtságot és újabb éhséget válthat ki.

A teljes kiőrlésű kenyerek (pl. rozskenyér) viszont alacsonyabb glikémiai indexszel rendelkeznek, és lassabban emelik a vércukorszintet, így hosszabb távú energiát biztosítanak. Jelentős mennyiségű rostot is tartalmaznak, amelyek fontosak az emésztés egészségének: segítenek a bélflóra fenntartásában, javítják a bélműködést, csökkenthetik a székrekedés kockázatát, és hozzájárulnak a teltségérzethez, ami segíthet a testsúly szabályozásában.

A legjobb, ha változatos étrendet követünk, amely magában foglalja a teljes kiőrlésű kenyereket, és figyelünk a kenyérfogyasztás mennyiségére is.

A hagyományos, gabonából készült kenyér glutént is tartalmaz, ami gondot jelenthet azok számára, akik cöliákiában vagy gluténérzékenységben szenvednek. A glutén a búza, rozs és árpa fehérjéje, amely emésztési nehézségeket és gyulladást okozhat az erre érzékenyekben, ez pedig napjainkban egyre több embert érintő egészségügyi probléma, főleg a rengeteg adalékanyaggal és élesztővel teli, ipari műkenyerek térnyerése miatt, melyeknek semmi köze az igazi kovászos kenyérhez.

Mi készülhet kenyérből?

Készülhet belőle spanyol kenyérmentő fokhagymaleves, padlizsángombócos spaghetti, kovászos zöldségek, spanyol bundás kenyér (Torrijas), bundáskenyér-gofri, cukkinis olasz kenyérrakottas, de természetesen köménymagleves is.

Még több kenyeres receptért görgess lejjebb!