Kelt túrós pogácsa Fahéj konyhájából
Mikor először sütöttem ezt a pogácsát, jól sikerült. Ezen felbuzdulva, legközelebb már nem otthonra sütöttem, hanem egy tanfolyamra vittem a kolléganőknek, ugyanis be voltunk osztva, melyik alkalommal ki kedveskedik a többieknek. Én voltam a soros, hát ezzel a finom pogácsával akartam meglepni őket. Csak épp azt nem vettem figyelembe, hogy közben elköltöztünk, és az "új" konyhámban igen vacak tűzhellyel kellett beérjem (de csak egy darabig, szerencsére). Egy szó, mint száz, a pogácsák túlsültek, kiszáradtak, éppen ehetőek voltak ugyan, de egyáltalán nem az a "nem lehet abbahagyni" jellegűek lettek. Egy darabig rá se tudtam nézni a receptre, de csak nem hagyott a dolog. Az új tűzhelyemmel újra nekiveselkedtem, és újra elkészültek azok a pihe-puha pogik, amire régről emlékeztem. Tanulság: gyorsan kell sütni és nem sötétre. Ja, és nem árt óvatosnak lenni az ismeretlen sütőkkel.
