Csípős fasírtfalatok
Hát, ez egy igazi balesetrecept. Az első baleset az volt, hogy pár éve kész fasírtmasszával a konyhában vettem észre, hogy nincsen otthon olaj a sütéshez. Volt viszont muffinsütőm! Pici vajjal vagy margarinnal kikenve tökéletes eredeti fasírtformákat gyárthatunk, azzal a különbséggel, hogy sokkal-sokkal finomabbak és intenzívebb ízűek lesznek, sőt, még olajszag sem lesz a konyhában (na meg jóval alacsonyabb a kalóriatartalmuk is...) Na, azóta sem sütöttem olajban fasírtot, szerintem már nem is fogok. A fasírtgolyócskáknak pedig bőven jó a szilikonlap (azért ha se lap, se sütőpapír nincsen kéznél, kicsit kenjük ki a tepsi alját, le ne ragadjanak). A második számú baleseti újítás a csípős paprika volt. Szilveszterkor Kata barátnőm konyhájában - számomra viszonylag ismeretlen terepen - nagy beszélgetés közben készítettem a hozzávalókat, és nem vettem észre, hogy csemege helyett csípős fűszerpaprikát lapátolok nagy serényen a masszába. Mire észbekaptunk, már késő volt. És milyen szerencse! Sokkal izgalmasabb és pikánsabb lett, mint a hagyományos verzió. Egyébként, ha későn kapunk észbe, semmi baj nem történik, ha a meleg fasírtokból készítjük el a falatkáinkat. Szerintem finomabb, ha egy napot állni hagyjuk, de ez magánvélemény!:)
