Kacsamell gránátalmamártással, édesköménypürével
A kacsamell kiváló alapanyag, a hús szép vörös és egyenletes textúrájú, s a tetején elhelyezkedő vastag zsírréteg sütés közben megóvja a kiszáradástól, s kellemes tepertős ízt kölcsönöz neki, ha ügyesen sütjük meg. Jól illenek hozzá a gyümölcsös mártások. Mostanra továbbfejlesztettem a hússütési technikát, s a Szakácsok könyvére hallgatva a következő eljárást végeztem el: a szokásos módon bevagdaltam a zsíros bőrt, majd az öntöttvas serpenyőmben bőrös részével lefelé lassú tűzön 20 percig sütöttem. Ezután még 3 percet kapott a másik oldala, és kész is. A technika bevált, a zsír teljesen kisült, és a bőrnek finom tepertőíze lett. A hús szépen rozéra sült, de nem eresztett véres levet. A gránátalmás szósz kiváló kiegészítőnek bizonyult, akár az édesköménypüré (ez utóbbi zöldség maga egyébként a Lou Lou-ban elköltött vacsora során keltette fel az érdeklődésem, persze ott sokkal professzionálisabban készítették el). A gránátalma feldolgozásakor kiskanállal vájjuk ki a magos, értékes részt, ügyelve arra, hogy a kis elválasztó hártyákat kiszedjük, mert az bizony keserű, kukában a helye. Az alábbi recept saját kreálmány, a foodstylist a barátnőm volt. A recept forrása és további izgalmas ételek: http://husosfazek.blog.hu/
