Flódni Vicikó konyhájából
Már nagyon régen szerettem volna flódnit sütni, de mindenképpen egy igazi, hamisítatlan házi recept alapján. Karácsonytájt, mikor egyébként is annyi szó esik a sütés-főzésről is, egyik legkedvesebb kolléganőmmel erről is beszélgettünk. Kérdeztem, hogy ő szokott-e flódnit sütni, és ha igen, van netán házi receptje? "Naná, hogy ne lenne!? Isteni finom, Anyám receptje, csak ki kell keresnem!" -mondta büszkén, aminek én eszméletlenül megörültem. Végre megsüthetem életem első flódniját, olyat amilyet szerettem volna, igazi kipróbált, régi házi recept alapján, az autentikusságát pedig kétségbe nem lehet vonni! Így másnap meg is kaptam a receptet. Mondta, hogy ő most nem fog sütni, mert nincs finom szilvalekvárja, és igazából csak azzal az igazi. Nekem még volt a kamrában három üveggel saját készítésű, így cserébe kapott tőlem egyet belőle, ha csak ez hiányzik, hát megoldjuk! Egy-két nap múlva hallom, hogy a lekvár, szégyen, nem szégyen, de nem érte meg a flódnit, mert megkóstolták otthon, és szinte együltőhelyben elfogyott az egész, amit eddig így magában nem is nagyon ettek -mondta. Na, és hogy jól kiszúrtam vele, meg hogy is csináltam én ezt a szilvalekvárt, mert a nagy sikerre való tekintettel most már nem ússza meg a nyáron, a család ragaszkodik hozzá, hogy főzzenek ők is lekvárt! :-))) Nekem viszont a betervezett karácsonyi bejgli, és zserbó mámorban már nem volt merszem megsütni egy újabb mákos-diós... sütit (én megettem volna, de mit szóltak volna a többiek?), így karácsonykor nálunk is elmaradt. De most jött el az idő, a havas húsvét előtti napokban, hogy nekiálltam és megsütöttem. Előtte való héten szépen felkészítettem kolléganőmet, hogy lassan nekiállok, és hogy is van ez, meg az a recepttel kapcsolatban, stb? Aztán másnap, amint elkészült, vittem neki kóstolót. Azokat a szemeket látni kellett volna, ahogy megörült neki...! De a kóstolás utáni még jobb volt! :-) Nagyon kíváncsi voltam, mit mond, hogy ízlik majd? "Ennek ilyennek kell lenni, tökéletes!" -mondta. Természetesen kis családjának is csomagoltam belőle. Otthon férjecskéje csak annyit mondott, hogy "nagyon jó tanítvány vagyok!" :-)
