Vince napra készülődve, olyan ételt kerestem, amely kóstolóként könnyen tálalható, és jól illik a borok mellé. A rilette-re esett a választásom, és azt kell mondjam, nem döntöttem rosszul. Az elkészítésénél már csak a fogyasztása nyújtott nagyobb élvezetet. Saját sütésű, kovásszal készített zsúrkenyérrel kínáltam, amelyből az egyik fajta hagymás ízesítésű volt. A rilette a francia konyha találmánya, egyfajta darabos húskrém. A szegények pástétomának is hívtak, mert régebben a leeső húsdarabokból, illetve az olcsóbb húsokból készítették, hájjal sütve. A sertés-rilette azon pástétomokhoz tartozik, amelyhez a húst nagyobb csíkokra vágják, és zsiradékban, lassú tűzön, hosszasan sütik (abálják), majd a húst szálkásra tépik, és a zsírral összekeverik. A rilette-ről bővebben itt olvasható. A sertés-rilette nagy előnye, hogy hűvös helyen sokáig eltartható. Tárolhatjuk üvegben, fedeles cserépedényben. Aki egyszer megkóstolja, könnyen a rabjává válhat.