Rendszeresen szoktam teflonlábosban vagy fazékban sütni kenyeret, mert akkor nem kell macerálkodni a kikenésével, és látom, hogy az üvegfedő alatt hogyan alakul a kenyér. Igen ám, de most egy másik lábast választottam aminek műanyag füle és tetőfogója volt. Hálát adtam az istennek, hogy a megolvadt fogó nem csöpögött a kenyérre, így legalább megehettük ezt az isteni finom, légies kenyeret. Még hamarjában úgy forrón némi eszközhasználattal egy kis fogót is varázsoltam a fedőre, mielőtt lehűtöttem volna. Így minden jól sikerült. Ugyan először nem akart kijönni a kenyerem (hiába a Tesco lábas nem mindenre alkalmas), de végül megadta magát néhány perces fejenállás után, de erre meg benyomódott a teteje, ami addig gyönyörű kúpos volt. Egy a lényeg, finomra sikerült, a többi nem számít.