Ezt a finom köretet, ill. főétket egy fogyókúrának köszönhetem. Mégpedig a híres 90 naposnak. Kb. a harmadik hónapnál tartottam, amikor mindent, amit csak lehetett és tudtam már elkészítettem, megettem a keményítőnapon. Ötlet sem volt több.... Nem volt mit tenni, jött, hogy az lesz amit találok, ráadásul "csak" ezek az alapanyagok voltak itthon. A kertben pedig buja kakukkfűbokrom volt, amit amúgy is nagyon szeretek. És ekkor megszületett ez a finomság! Szegény férjem, aki persze nem fogyózott, csak ette velem "önfeláldozóan" az épp aktuális - napi kajákat  "is!",  kétkedve várta, hogy milyen lesz ez majd. Vacsorának készült, és csak ez. Semmi husi hozzá!... Nagyon ízlett neki is! :-) nem kellett hozzá husi, jó és finom volt úgy, ahogy volt. Azóta már többször készítettem, köretnek is :-) Könnyed, zamatos, ízletes...