Jászsági kenyér ínséges időkre
Ajándékba kaptam egy csodás könyvet, a drága Éva-Anyócától, és abból szemezgetem ezeket a fantasztikus recepteket, ami beillik akár egy időutazásnak is. A Jászságban élő emberek életét, szokásait és ételeiket mutatja be egy szorgos kis csapat, akik éveken (évtizedeken?) keresztül gyűjtötték, házról-házra járva, időt és energiát nem sajnálva. Örök hála érte! Ezt a kenyeret akkor sütöttek, amikor búzaliszt szűkében voltak. Kukoricalisztet, árpalisztet, esetleg dercét kevertek hozzá, meg főtt krumplit vagy marhatököt. Nekem nem volt itthon, csak kukoricaderce, és ahhoz sült tököt raktam, hogy gyönyörű napsárga színe legyen. Ez egy rusztikus, tömör és igazán laktató kenyér, amit tejjel, sajttal, túróval fogyasztottak, mert tejtermékekben nem volt hiány. Vajat viszont csak akkor fogyasztottak, ha a reggeli piacozás után megmaradt, mert azt jó pénzért eladták. Első nap töltött káposztával ettük, másnap reggel forró tejbe aprítva ez volt a "reggeliző pehely", harmadnap pedig felfújtat sütöttem belőle.
