Francia krumpli Fahéj konyhájából
Ha nyaralás, akkor ücsörgés a gyönyörű teraszon, grillezés, és abbahagyhatatlan beszélgetések a barátnőmmel. Ez már menetrendszerű, ha évente egyszer eljutunk hozzájuk abba a csodálatos, messzi városba. Mint mindig, most is a férfiak sütik a húst, a nők (vagyis mi) készítjük a köretet. Azaz készítenénk, ha bele nem feledkeznénk már megint a dumcsiba. Megsült a hús, jöhettek! -halljuk kintről, és mi nagy szemeket meresztve összenézünk, hogy hoppá, a köret meg még sehol. Barátnőm fejéből pattan először a szikra, csináljunk akkor gyorsan francia krumplit. Csak úgy serpenyőben, ne vacakoljunk a sütővel. Sose lesz kész - gondolom, miközben szélsebesen darabolom a hozzávalót, hiszen volt már egyszer egy szerencsétlen próbám ezzel az étellel, amikor is sehogy sem akaródzott neki átsülnie. De mi térülünk-fordulunk, és hipp-hopp, már visszük is a teraszon megterített asztalra a fenséges francia krumplit, a fenséges grillezett hús mellé. A fiúk észre se veszik a késést, hiszen ők is jól elbeszélgettek közben. A krumpli tehát isteni lett. (Természetesen a husi is.) Azóta már többször készítettem (persze sütőben, mert úgy azért kényelmesebb), s külön érdeme, hogy mindig eszembe juttatja a nyarat, a szülővárosomat, de főképp a barátnőmékkel töltött szép napokat.
