Torma

Leírás

Torma – receptek, leírás, tippek

A torma ősi fűszer- és gyógynövény, melynek gyökerét használjuk, főként reszelve. A húsvéti főtt sonka elengedhetetlen kísérője, de jól illik főtt és sült marhahúsos, sertéshúsos fogásokhoz, savanyúságokba, szendvicsekbe és salátákba is.

A torma pikáns, csípős íze legfőbb jellegzetessége, és igen megosztó lehet. Élettani hatását tekintve étvágygerjesztő, gyomorjavító, valamint az emésztést és a vérkeringést is támogatja.

Most pedig következzenek a vásárlási, tárolási és elkészítési tippek:

Mi az a torma?

A tormát őseink gyógynövényként hozták Belső-Ázsiából, a Volga és a Don környékéről, itt mai napig az életerő jelképeként tartják számon. Ártereken, nedves réteken és szántók mellett vadon is előfordul. A mindenki által ismert erős, orrfacsaróan csípős aromáját intenzív illóolaj-tartalmának köszönheti. A növény jól tűri a hideget, fagymentes időszakban egész télen át gyűjthető, gyökere hűtőben is sokáig tárolható. Gyökerét reszelve nyerjük a húsvéti sonka mellé (is) kínált reszelt tormát.

Hogyan vásároljuk?

A torma évelő növény, gyökerét egész évben gyűjthetjük, de betakarításra általában az ősz a legalkalmasabb időszak. Ezután a pincében, homok közé helyezve akár egy éven keresztül is tárolhatjuk. Ecetes, majonézes vagy natúr, reszelt formában üvegben/tubusban szinte mindenhol kapható.

Mire jó a torma?

A tormát a népi gyógyászat már a 17. század óta használja. A friss tormának igen magas a C-vitamin-tartalma, de ásványi anyagokban is gazdag: sok benne a folsav, kálium, kálcium, magnézium, cink. Van benne egy speciálisan rá jellemző összetevő, a szinigrin, ami egy glükozinolát - ennek vírus- és baktériumölő hatásokat tulajdonítanak. Tudtad, hogy a frissen reszelt torma baktérium- és vírusölő hatása akár fél napon át is eltarthat? A torma tisztítja a légutakat, segít a nátha és az orrdugulás tünetein.

A frissen reszelt vagy ecetes / majonézes bolti formáját ehetjük tradicionálisan a húsvéti sonka mellé, de mehet hideg szendvicsekbe, zöldség-, hús- vagy tojáskrémekbe, melegszendvicsbe, sőt, a klasszikus táfelspicc mellé is.