Fenyérfű

Leírás

A fenyérfű a keleti konyha egyik alapvető fűszere. Önállóan is, de számos fűszerkeverék, currykrém és ízesítő összetevőjeként is használatos. A fenyérfű nemzetségéhez tartozó mintegy 55 faj túlnyomó részben Dél-Ázsiában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában honos. A kelet-indiai citromfű vadon nő Sri Lanka, India, Burma és Thaiföld területén, a nyugat-indiai citromfű esetében azonban feltételezhető a betelepítés. Mindkét fajtát nagy mennyiségben termesztik. Az ételek finomítása szempontjából jelentősebb fajta a C. citratus, a nyugat-indiai citromfű. Indiában illatszerek készítéséhez és gyógynövényként termesztik, ezzel szemben fűszernövényként nem. Konyhai felhasználása Sri Lankára és Délkelet-Ázsiára korlátozódik. A friss citromfű hasznosítása Délkelet-Ázsiára és Sri Lankára jellemző, fűszerként Thaiföldön, Vietnamban, Kambodzsában és Indonézia egyes részein kedvelt. Kiválóan illik szárnyasokhoz, halakhoz és a tenger gyümölcseihez. Zsengébb része alkotója a thaiföldi curry-pépnek. Levesbe az öregebb, fásabb részét kissé megropogtatva egészben szokás belefőzni, majd kidobják. A citromfű kellemes aromája az ízkompozíciókban soha nem dominál. Szükség szerint a citromfű helyettesíthető citromillatú mézfűvel (bár nem ugyanazt az aromát kapjuk; ugyanakkor nem javasoljuk helyettesítését a sokkal intenzívebb aromájú citromhéjjal). A szárított citromfüvet felhasználása előtt rövid időre vízbe kell áztatni ahhoz, hogy teljes aromájával örvendeztethessen meg bennünket.

Mikor vegyem

Bármikor, ha éppen hozzájutunk. Győződjünk meg róla, hogy friss: a szár vége ne legyen túl száraz, és erős citromillatú legyen.

hogyan tároljam

A fenyérfű néhány napig hűtőben tárolható, de szorosan folpackba csomagolva, mélyhűtőben sokáig tartható - kiválóan megtartja aromáját és illatát. A szárított változatot jól záródó üvegben tároljuk.

Tápanyag és kalória