Shakshuka ahogy kicsivik készíti
Volt szerencsém 2 indiai férfi munkatársunkat a párom konyhájában tudni. Nemes egyszerűséggel felajánlották, hogy szíves örömest főznek nekünk valami igazi indiait. Gondolom hiányzik nekik az otthoni koszt, bevallásuk szerint a magyar ételek nem elég ízesek, fűszeresek a számukra. Még a bevásárlást is ők intézték, a párom csak sofőrködött. A ghít (tisztított vaj) otthonról hozták, állítólag anélkül nem indulnak el hosszú útra. Hívtunk néhány vendéget. Terveim szerint én is a fejembe csaptam volna a kuktát, és minden apró mozdulatukat árgus szemmel figyelve dolgoztam volna a kezük alá, ellőve egy-egy fotót, lejegyezve néhány praktikát. Ehhez képest az első 10 percben ki lettünk paterolva a konyhából... Úgyhogy se fotó (csak a közös vacsiról), se recept... Ez utóbbit még megpróbálom valahogy kicsikarni belőlük, mielőtt hazarepülnének. De ahogy láttam, leginkább szemre, érzésre adagolták a hozzávalókat, sűrű kóstolással. A menü sütőben sült csirkecomb fűszeres kéregben, csirkecurry, valamint koktélrák volt basmati rizzsel. A rizs elkészítéséhez is hoztak magukkal egy elektromos fazekat... Szóval mi csak ültünk a nappaliban, és találgattuk, hogy a konyhából bekúszó, 5 percenként változó illatok éppen miből jöhetnek. Csúszott a bor és a sör, mivel a beharangozott 2 helyett 4 óra alatt készültek el kissé másnapos vendégséfjeink a remekművekkel. A nappaliban tálaltunk, Vinod, a beszédesebb srác szedett mindenkinek, majd "jóváhagyásunkat" kérve kézzel nekilátott a falatozásnak. Ami inkább zabálás volt mindenki részéről, egyrészt mert már nagyon éhesek voltunk, másrészt teljesen elvarázsolt minket ez a szokatlan illat- és ízvilág. És hogy mindennek mi köze a shakshukához? Azt hiszem jó erősen homlokon csókolt az indiai gasztromúzsa, és ezentúl még több távol-keleti recept kel majd életre a konyhában, úgymint ez a fűszres paradicsomraguban buggyantott tojás. Amilyen gyorsan elkészül, annyira egészséges, és "gazdag". Tökéletes.
