A datolya (Phoenix dactylifera) az egyik legősibb gyümölcsünk, már az időszámításunk előtti Mezopotámiából is maradtak fenn róla írásos emlékek. A Bibliában is fellelhető a gyümölcs. Észak-Afrikában, Spanyolországban, a Közel-Keleten, Ausztráliában és Kaliforniában termesztik jellemzően. A datolya 4-5 cm hosszú, színe frissen lehet zöld, sárgabarna vagy mély barna, puhasága és az íze nagyon különböző. Mindegyik fajta más-más időben érik. Fényes héja alatt édes gyümölcshús van, középen pedig kemény, hosszúkás mag található. A datolya természetes cukortartalma rendkívül magas, de tartalmaz B-vitamint, kalciumot, magnéziumot, foszfort, rezet, káliumot, cinket illetve vasat is. Étkezési rosttartalma szintén nem lebecsülendő. A datolya nagymennyiségű ásványtartalmának köszönhetően vértisztító hatású, de egyes vizsgálatok szerint jótékony hatása van a légzőszervekre is. Növényi hormontartalmának köszönhetően a változókor idején segíthet a hormonháztartás egyensúlyának megtartásában. Magas cukortartalma miatt túlzott fogyasztása cukorbetegnek nem javasolt. A datolyából mézszerű nedv - datolyaméz - sajtolható, melyet az arabok kenyérre kenve fogyasztanak. Jól illik szárnyasok, halak mellé, illetve töltelékükbe, de készíthetünk belőle gyümölcssalátát és tortát is. Ha vendégeket várunk és sajttálat készítünk, nyugodtan helyezzünk a tálra néhány szem datolyát is. A csonthéjas termések közül a dióval és mogyoróval ízletes, frissen vagy aszalt formában juthatunk hozzá. Nagyon jó lekvár alapanyag. Forrás: Házipatika