Rokforttal sütött nyári körte
A recept Bősze Ildikó találmánya, aki a piacom rendszeres látogatója. Mint a ’friss füge mascarponéval feladva’ tételnél leírtam, Ildikó nagyon igényes háziasszony, aki szereti a vendéget kényeztetni, és nem szereti pocsékolni kertjének gyümölcseit. Van egy öreg körtefájuk, ami – azóta, hogy a nyárikonyha ereszéből érkező víz a tövét locsolja szorgalmasan − ontja a gyümölcsöt. Nem tudjuk, milyen fajta, sárga héjú, gyorsan barnuló, apró körte. A héja kemény, Ildikó hámozza, mielőtt megsüti. Mútkor a piacon zöld apró körtét kaptam, abból sütöttem, annak nem tűnt vastagnak a héja, nem is hámoztam meg. Bevallva az őszintét: lehet meg kellett volna mégis hámozni, mert egyet kipróbáltam, úgy, hogy kikanalaztam a sajttal sült gyümölcshúst a héjából, hát − mit mondjak − finomabb volt. Héjastól is megettem belőle azonban majd’ az egész tepsit, nem lehet abbahagyni! Ildikó egyik menye, Nóra annyira imádja, hogy együltő helyében 30-at képes befalni a sütött félkörtékből, naponta akárhányszor. Pillanatnyilag Nóra ’elvonón’ van: naponta csak egyszer ’szolgálnak fel’ neki (no nem a cseléd, Ildikó eteti az aprónépet a szabadság alatt) rokforttal sütött körtét.
