A leveseket nem csak rántással sűríthetjük, vannak sokkal egészségesebb, gyomorkímélőbb megoldások is. Íme:

Főtt krumpli: a legegyszerűbb főtt és pürésített krumplival sűríteni a levest;
Étkezési keményítő: ezt először mindig keverjük ki egy kis folyadékkal, csak aztán adjuk a leveshez;
A leves maga: a leveseket saját magukkal is sűrűbbé tehetjük, vagyis kiveszünk egy részt a levesből, turmixoljuk, és ezt a pürét visszaöntjük a lábasba.

Habarással is lehet süriteni, kevés lisztet kikeverek tejfellel, amig sima nem lesz. Merőkanállal a forró levesből hozzá kanalazok, azzal is kikeverem, mert különben a hideg tejfel kicsapódik a forró levesben. Ha kellően langyos, hozzáöntöm a leveshez és forralok egyet rajta.

krémleveseket pl. mi burgonyával sűrítünk. de egyre több séftől hallom mostanában azt, hogy az ételekket önmagukkal sürítik be. tehát, az étel egy részét leturmixolják.

Én is a legtöbb ételt önmagával sűrítem .A főzelékekből kiveszek egy keveset,beleteszem a tejfölt,ha nem tejfölös,akkor csak magában ,rúdmixerrel simára keverem és visszaöntöm.Sokszor a leveseket,is így készítem.Meg kell szokni.

Én például levesekhez szeretem a legírozást. Tojássárgákhoz keverjük a tejet, a tejfölt vagy a tejszínt. Egy evőkanálnyi forró lét öntünk hozzá, majd az egészet vékony sugárban a
maradék ételbe öntjük.Forralni már nem szabad tovább, mert kicsapódik. Közvetlenül a tálalás előtt kell elkészíteni.

Nagyon kevés országban használják a magyar sűrítést, bármelyiket választod egészségtelen...de...én spec nem szeretek pancsolni, amit a hagyomány szerint be kell rántani, berántom, amit sűríteni kell sűrítem...nem kell azt úgy, hogy megálljon benne a kanál

A már leírt önmagával sűrítés egy szuper dolog, főzelékeknél ideális például. A habarás is kiváló, én ehhez mindig teljes kiőrlésű (jobbára tönköly) lisztet használok. A kutya sem veszi észre a különbséget, de legalább került egy kis plusz rost az ételbe.
Nagy kedvencem továbbá ugyanez zabbal, azaz zabpelyhet vagy zabpehelylisztet hagyok tejben/tejfölben állni, míg fő az étel, aztán ezzel sűrítek. (Máskor meg vegyesen használom a zabot a tk. liszttel.)
De éppenséggel rántást is lehet csinálni kevés repceolajjal, teljes kiőrlésű liszttel, máris egészségesebb.
Aztán ott van még a szárazon, zsiradék nélkül pirított (szintén tk.) liszt, amit aztán az étel levével kikeverhetünk, és visszaönthetjük az ételbe.
Remekül sűrít továbbá a vöröslencse is, ami nagyon gyorsan péppé fő, saját íze alig van, viszont bárminek ad egy sűrűbb állagot és krémes, kellemes textúrát. Sajtos ételekhez kifejezetten ajánlott.
Szószos húsoknál azt is gyakran alkalmazom, hogy a legelején (tk.) lisztbe forgatom a húst csak úgy lazán, ezzel a "bundával" megpirítom nagyon kevés olajon, majd a többi hozzávalóval ahogy együtt főzöm, a liszt leoldódik és sűrít.
Alkalmazható bizonyos ételekhez krémsajt is, mint "sűrítő elem". De a szintén korábban már emlegetett tört, turmixolt krumpli is jó megoldás.

Xantan gumi. Hidegen turmixolva is sürít akár hőkezelés nélkül.