A só kihozza az alapanyagok természetes ízét, a zsírok és olajok felerősítik az ízeket és remek textúrát biztosítanak, a savakkal egyensúlyt teremtünk, a hővel pedig eldöntjük, milyen lesz a végső állaga az ételnek. A só a legősibb ízfokozó és tartósítószer, ezáltal az egyik legfontosabb elem mind közül.
Szerintem szakácsokként az a feladatunk, hogy tiszteljük az elénk kerülő szezonális (azoknak lesz mindig a legjobb íze) alapanyagokat, és kihozzuk belőlük a legtöbbet. Ehhez viszont mélyrehatóan meg kell értenünk a különféle technikák során lejátszódó folyamatokat. És nincs mese, kóstolni kell. Mindent és folyamatosan.
Így érthetjük meg, az ízek ösvénye merre vezet minket a konyha erdejében.
Mi is a só?
Egy ásvány, nátrium-klorid. Rendszeresen kell fogyasztanunk, mivel a szervezetünk nem képes sok sót tárolni, viszont szükségünk van rá a vérnyomás, a vízháztartás, az ingerület vezetés és az izommozgás megfelelő működéséhez egyaránt. Só iránti vonzalmunk ősi eredetű: jót tesz nekünk, szükségünk van rá.
A só elsősorban felerősíti, artikulálja a különféle ízeket. Ettől még nem kell sokat használni, csak jól! Megfelelő mennyiségben, megfelelő időzítéssel, megfelelő formában. Például a főzővíz megsózása sem egyenlő azzal, hogy minden ehetetlenül sós lesz, csupán ízesítjük a hozzávalókat az erősen sózott közegen keresztül.
Vagy vegyünk például egy tejszínes-parmezános polentát. Lehet, hogy sok sót felvesz a tejszín, a vaj és a sajt zsírtartalma miatt, de kiegyenlíti az ízeket, mivel kihozza a vajas és tejszínes jegyeket, ezáltal a só összekovácsolja az ízeket és magát a fogást.
Sózni nem csak sóval tudunk
Só és só között is van különbség, ráadásul a só rengeteg hozzávalóban van jelen. Sajt, szardella, olívabogyó, kapribogyó, kovászos uborka, miso, szójaszósz, halszósz, alga, szárított halak – csak pár sóforrás a sok közül, amit sózásra, ízesítésre használhatunk. Ebben a listában több nemzet alapvető sóforrását fedezhetjük fel. Kísérletezzünk velük: kombinálhatjuk, rétegezhetjük is őket egy fogáson belül, komplexebb ízek eléréséhez (pl. só + szardella, só + parmezán).
Az ázsiai konyhában például bevett a miso-szójaszósz kombináció – két erőteljes, ízben és umamiban gazdag sóforrás, amelyek a legegyszerűbb fogásokat is mennyeivé varázsolják. Azzal is játszhatunk, hogy a megszokott sóforrásokat valami mással helyettesítjük. Próbáljunk miso-t rakni paradicsomszószba, pörköltbe, kenyérbe vagy akár kekszbe is, hihetetlen ízmélységeket tapasztalhatunk meg.
Hogyan működik a só? Milyen hatással van az ízekre?
Ha a só ízekre gyakorolt hatását ecseteljük, akkor az ízek kémiájáról is beszélnünk kell. Ízlelőbimbóink öt különböző ízt észlelnek: sós, savanyú, keserű, édes és umami (az ötödik íz, leginkább erőteljes érzelmeket kiváltó kellemes ízként hivatkoznék rá).
Mindemellett az aromák, illatok is fontos szereplők, az orrunk több ezer kémiai vegyületet képes kiszimatolni. Az ízélmény az ételek-italok ízéből, illatából és az egyéb érzékelésből (textúra, hang, külcsín, hőmérséklet) tevődik össze. Minél több illatot be tudunk fogadni, annál kellemesebb lesz az étkezés. Ezért sem esik jól annyira az étel, ha például megfázunk.
A só az egész élményre hatással van, mivel nem csak az ízre hat, hanem bizonyos illatjegyeket is kiold.
Húsokat mikor? Előre!
Húst szinte mindig érdemes előre sózni – kivéve a halaknál, de erről majd később –, hogy legyen ideje a sónak kifejteni jótékony hatását. A sózásnak köszönhetően a hús ízesebb, szaftosabb és omlósabb lesz.
A diffúzió lassú kémiai folyamatának hála történik meg mindez, a só addig vándorol sejtről sejtre, ameddig egyenletesen át nem hatja a húst. Sózással egyúttal beindítjuk az ozmózis (amikor a víz sejtfalon keresztül a sósabb közegből a sótlanabb közeg felé vándorol) folyamatát is. Az ozmózis miatt víz oldódik ki a húsból, de ettől még nem szárad ki, hanem idővel zselésíti a fehérjefonalakat, így jobban felveszik és megőrzik a vizet, ergo jobb lesz főzni velük.
Vegyünk egy példát: ha egy húst sózás nélkül dobunk a tűzre, akkor hő hatására denaturáljuk, kijönnek belőle a vízmolekulák, ezért a hús végül száraz és rágós lesz. A sózással viszont gyakorlatilag romboljuk kicsit a hús szerkezetét, és emiatt több vizet őriz meg magában.
Sózhatunk szárazon is vagy sóoldatban áztatással is előkészíthetjük a húst.
Ha idő híján vagyunk, még egy rövidebb sózás is jobb, mint a semmi. A legjobb, ha a főzés előtti napon besózzuk a húst, de ha ez nem jön össze, akkor a főzés napján is megteszi. Az ökörfarok, lábszár és társai 1-2 napos sózást is szívesen vesznek, az egész pulyka akár 3 napot is. Hidegben lassul a folyamat, szóval idő szűkében hagyjuk a sózott húst a pulton.
Bár a sózás remek textúrát és ízt ad, túl korán se álljunk neki. A rövid idejű sózás jótékony hatása most már világos, de azért 1 hét után beindulnak azok a tartósítási folyamatok, amelyektől a hús keményedni és száradni kezd. Fagyasztással leállíthatjuk a folyamatot, max. 2 hónapig.
Tengeri halak és tenger gyümölcsei
Rövid, maximum 15 perces sózás bőven elég, annyi idő alatt pont előbújnak az ízek. Hosszabb ideig felesleges, mert roncsoljuk a fehérjeszerkezetet. Húsosabb halakat, például tonhalat, kardhalat akár 30 percig is hagyhatjuk a pácban. Hosszabb sózással már tartósítani lehet.
Tojás sózása
A tojások könnyedén felveszik a sót. Rántotta jellegű tojásételnél érdemes az elején sóznunk, mert a só segít, hogy sok víz maradjon a tojásban, ezáltal kellemesebb lesz az állaga. Ha új ízekre vágyunk, pácoljunk főtt vagy lágyabb tojást szójaszószban vagy miso-ban.
A zöldség bírja a korai sózást, a gomba levet ereszt
A legtöbb zöldség elbírja a korai sózást, a gombákat viszont inkább csak akkor sózzuk, ha már elkezdtek pirulni, mert különben jelentős mennyiségű vizet eresztenek (lévén 80%-ukat az teszi ki).
Tésztáknál attól függ, hogy sütjük vagy főzzük
A só erősíti a gluténszerkezetet. A kenyerekhez viszonylag korán adjuk hozzá (kovászos kenyereknél a boldog kovász állapotának megőrzése miatt a dagasztás legvégén), hogy kifejtse jótékony hatását. Olasz jellegű házi tésztákhoz nem érdemes, azoknak épp elég a rendkívül sós főzővíz (meg egyébként és általában sósabb feltét kerül rá).
Tésztafőzés és blansírozás
A sós vízben főzés egy egyszerű fűszerezési mód, amivel a hozzávalók belsejét fűszerezhetjük.
A megfelelően sózott főzővíz megőrzi a hozzávalók tápanyagértékét.
Azért is kell „túlsóznunk” a vizet, mert így nem bátorítjuk arra a hozzávalót, hogy oldja ki magából az ásványi anyagokat, így azok benne maradnak.
Ha még sósabb a víz, magukba is szívnak némi sót, hogy egyensúlyt érjenek el, amitől például egy zöldbab megőrzi csodás zöld színét (lásd blansírozás).
Zsíros cupákok vs. só
A só vízben oldódik, így tiszta zsírban nehezen. A legtöbb konyhai zsiradékban található némi víz (gondoljunk pl. a vajra vagy a citromlére egy majonézben), így azokban könnyebben oldódik a só. Van erre is trükk: keverjük el a sót vízben, citromlében vagy ecetben, hogy egyenletesebben eloszoljon a só, vagy sózzunk korábban. Mindez zsírosabb húsoknál fontos, mivel a zsíros rész nem fogadja be a sót annyira.
Képzeljünk példaként magunk elé egy szelet prosciuttót – a soványabb, húsos rész több sót vesz fel az érés során. Külön-külön kóstolva a zsír jellegtelennek, a húsos rész sósnak hat, de együtt istenien összeérnek az ízek.
Mikor és hogyan sózzunk? A mikor és hogyan lényege: az idő, a hőmérséklet és a víz hármasa
Ez a lényeg! Nagyobb húshoz több idő és melegebb hőmérséklet kell, ezen a sóoldat és a sós vízben főzés is segíthet, de zöldségek is gyorsabban elkészülnek sós vízben.
Mihez mennyi só kell?
A következő részben a zsírok témáját vesszük górcső alá.
Aki további részletekre kíváncsi, annak ajánlom Samin könyvét, vagy a könyvből készült Netflixes sorozatot.
Elindult a Nagy Tavaszi Receptversenyünk, melyen minden receptbeküldő nyer!
Lássa és tesztelje a te főztödet az egész ország! 2021. április 26. és május 23. között töltsd fel a kedvenc tavaszi fogásod receptjét az egyszerűsített receptfeltöltés segítségével, és Nosaltys vászontáskával jutalmazunk – további nyeremények is várnak!
Nézd meg a részleteket, hogy te is részese lehess a kikeleti megújulásnak!
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Szeretnél még jobb szakács lenni? Akkor ezeket a cikkeket is érdemes elolvasnod!
- Tésztafőzési főbűnök, melyek teljesen tönkretehetik az ételt
- Ezzel a trükkel minden süteményreceptet meg tudsz csinálni akár egyetlen edényben is!
- Lerántjuk a leplet az aprósüteményekről, ettől lesz igazán omlós a tészta!
Forrásunk volt: Samin Nosrat: Só, zsír, sav, hő – A jó főzés négy eleme
