A piacokra rendesen rájárt a rúd az elmúlt 2-3 évben: először a koronavírus-járvány és a megváltozó vásárlási szokások tettek be a forgalomnak, majd a háborús helyzet és az infláció nehezítette meg az árusok dolgát. Most az NLC újságírója kérdezett végig több piacon több eladót is, hogy mit éreznek ezekből, és hogyan látják a jövőt.
Elégedetlen vásárlók
Ahogy a Fehérvári úti piac egyik eladója mondja, a legtöbb vásárló panaszkodik az árak miatt. Persze ezt mondhatják a kereskedőknek, hiszen nekik viszonylag kevés befolyásuk van az árak alakulására.
Nekem semmi közöm az árakhoz, kereskedő vagyok. Megveszem, van rajta egy haszonkulcs és ennyi. Hogy a termelő ezt mennyiből hozza ki, ahhoz nekem az égvilágon semmi közöm.
– magyarázza az árus. Észrevétele szerint a vásárlók és emiatt az árusok egy része is eltűnt a piacokról. Ez leginkább a koronavírust követően változó vásárlási szokások miatt történt, sokan átszoktak az egy fokkal kényelmesebb online bevásárlásra.
Nem minden termék ugyanolyan
Sokat lehet olvasni mostanában az élelmiszerárak egységesen drasztikus emelkedéséről, azonban ez közelről nem teljesen így néz ki. A piacokon, a zöldségek és gyümölcsök szempontjából lehetnek igen nagy különbségek.
Az olyan termékek, mint a krumpli, alma vagy fokhagyma viszonylag keveset és ritkán drágulnak, ezzel szemben a szezonális termékek és idénygyümölcsök és –zöldségek sokkal hajlamosabbak erre.
Az eper, a spárga és a málna például akár hétről-hétre is nagyot drágulhat, vagy lejjebb mehet az ára. Ez a kiszámíthatatlanság például veszélyezteti a málna és a spárga termelésének a jövőjét.
Azért nem drágul minden
Persze olyan területek is vannak, ahol eddig még nem történt nagy változás. Egy budapesti húsárus például eddig csak a töpörtyű árát volt kénytelen emelni, a többinél egyelőre nem következett be drágulás. Bár véleménye szerint előbb-utóbb ez is bekövetkezik majd, mert emelkednek a takarmányárak.
A tej érezhetően drágább lett (a húsvéti 200 forintos szintről 250-re ugrott mostanában), ezzel viszont még mindig kevesebbe kerül, mint az élelmiszerboltokban, ahol a 2,8%-os tartós tej 270 forint körül mozog.
Vidéken más világ van
Szintén érdemes megjegyezni, hogy nem ugyanaz a helyzet a budapesti és a vidéki piacokon. A fővárosban jellemzően magasabbak az árak, bár ez abszolút nem újdonság, mondta az NLC újságírójának egy őstermelő, aki a mohácsi piacon árul.
Egyszerűen van egy nagy kontraszt Budapest és vidék között, és ez az árakban is jelentkezik. Pesten jobb áron el lehet adni a dolgokat, de hát a pesti piac régóta ilyen, az én dédnagymamám is annak idején Pestre járt hajóval eladni a sok megtermelt árucikket, füstölt árut.
– mondta. Nála például 3000 forintba kerül egy kiló akácméz, ami a fővárosban 4000 forint körül talál gazdára. A termelő arra is felhívta a figyelmet, hogy a piacon látható árak mögött gyakran nemcsak a különböző termelési tényezők és körülmények (energiaárak, infláció, túltermelés, munkaigény) állnak, hanem egész egyszerűen az, hogy melyik az az ár, amin ő maga el tudja adni az adott árut.
Az én áraimat a vevők és a kofa kollégák határozzák meg, nem én. Hogy nekem mi mennyibe kerül, abszolút nem szempont.
A teljes cikk ITT olvasható.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Hírek, újdonságok, érdekességek:
