A cseresznye és a meggy magja a legtöbb háztartásban a kukában landol, és hát miért lenne ez másképp, hiszen csonthéjas, kicsi, kemény, emészthetetlen, és gyerekeknél fulladásveszélyes dologról van szó, tulajdonképpen semmi nem indokolja, hogy nagyon nagy bizalommal forduljunk felé. A fizikai tulajdonságain kívül a beltartalma sem adja el jól magát, hiszen ahogy az almánál kapcsolatban gyerekként megtanultuk, hogy a magja ciánt tartalmaz, ez a cseresznye magjára is igaz. Vagy hogy is van ez?
A csonthéjasok neve elég árulkodó, de azért vegyük át újra: a kemény dolog, amit a meggy, barackok, mangó vagy szilva közepén találunk, az nem maga a gyümölcs magja, hanem egy kemény burok, ami a valódi magot védi. A burkon belüli mag egy jóval puhább dolog, aki tört már össze mandulát vagy barackmagot (sőt, ha hasítottál már fel mangómagot), az tudja, hogy ez egy nedves, ujjal is széttörhető dolog, de ha megkóstoljuk (inkább ne), abból lehet baj, de nem azért, mert közvetlenül ciánt tartalmaz. A bajt egy amigdalin nevű veszélyes anyag okozza, amit elfogyasztva - nagyon leegyszerűsítve - a testünk ciánná alakít át, ami pedig halálos mérgezést okozhat. Hogy melyik csonthéjas mennyi amigdalint tartalmaz, az fajtától függ: a háziasított mandula édes, míg a vad keserűmandula, hát, keserű, a keserű íz pedig erős jelzés a természettől, általában olyasmit jelez, amit nem kéne megenni.
Cseresznyés pite
A cseresznyés recepteket elnézve, sokan tudhatták már, ami számomra csak most bizonyosodott be: a cseresznye sütve is finom. Nem is kicsit. Gordon Ramsay Világkonyha c. könyvét ...
Feketecseresznyés tejpite
Ez tényleg az egyik legegyszerűbb süti, elrontani nem lehet, csak még jobbá tenni! Ezt a receptet én most amarettóval és extra mandulával tuningoltam fel. Természetesen bármilyen más ...
De vissza a cseresznyéhez és a meggyhez. Minden fajta más és más mennyiségű amigdalint tartalmaz, amiből kis mennyiség is veszélyes lehet. Az a biztos, ha a (csonthéjas) magokat egészben használjuk, nem pedig megtörve vagy összezúzva, így felszabadítva amigdalint.
Ha pedig egészben hagyjuk ezek a cseresznyemagot, szuper dolgokat lehet belőle készíteni, mivel a csonthéjon ragadt gyümölcshús ízét leginkább áztatással, vákuumozással, érleléssel viszont tovább vihetjük új ételekbe, legyen az szörp, ecet vagy akár likőr.
Az egyik legegyszerűbb felhasználása a magoknak, ha egyszerűen tejszínbe áztatjuk őket. Stella Parks módszere alig igényel aktív munkát. Ehhez 1 rész cseresznyemagot (vagy meggyet) 3 rész hideg tejszínnel kever össze, majd légmentesen záródó dobozban egy éjszakára hűtőbe teszi. Ha van rá lehetőség, érdemes vákuumozással is kipróbálni, így még intenzívebben átjárja a tejszínt a gyümölcs aromája. Ezután leszűrjük, 1 rész cukorral, kevés sóval ízesíti, majd selymes habot ver belőle.
Egy másik egyszerű módszere a belőle készült szirup . Ehhez a magokat (még mindig egészben, nem megtörve!) fele rész cukorral összekeverünk egy tálban vagy csatos üvegben, és minimum 3, de akár 24 órán át érleljük, néha megkeverve, amíg a cukor elolvad. Leszűrjük, ízesíthetjük citromlével, rózsavízzel, hűtőben pedig egy hónapig eláll. Ha legközelebb meggyszörpöt készítesz, dobj bele néhány meggymagot is, hogy még ízesebb legyen!
Ha ezen a vonalon megyünk tovább, a cukorral összekevert magokhoz önts körülbelül 3-4 rész vodkát (de valami jót), és hagyd 2-3 hétig sötét helyen érni. Közben néha keverd meg a folyadékot, fel is rázhatod. Ezután szűrd le, töltsd üvegekbe, és kész is a házi csereszenye- vagy meggylikőr!
+1
Nem csak édességekhez használhatod ezeket a magokat, de remek ecetet is lehet belőle varázsolni. Salátához, halakhoz, zöldséges ételekhez szuper kiegészítő lehet, sőt, még akár jeges szódával felhúzva is jó frissítő: ehhez csak keverj össze 1 rész magot (tudod, nem megtörve) 2 rész alma- vagy fehérborecettel, alaposan keverd össze, majd lezárt üvegben tedd hűtőbe minimum 1 éjszakára, de 3-4 nap alatt még több ízt ad az ecetnek. Hűtőben, lezárt üvegben egy hónapig eláll.
Még többet ezekről az isteni gyümölcsökről:
