Vadkovászos fehér kenyér
Sikerült végre!!! Mindig is érdekelt, hogyan táplálkoztak elődeink, mikor még nem állt rendelkezésükre a világ összes tájáról a szupermarketeinkbe szállított millióféle alapanyag. Hogyan készülhetett például a kenyér, mikor az emberek még nem járhattak a boltba élesztőért, mert nemhogy kockára gyártott élesztő, de még bolt se volt. Mégis ettek kenyeret, és most már tudom, nem is akármilyet. Az élesztő nélküli kovászos kenyér elkészítése hatalmas kihívást jelentett számomra. Életemben sem ettem, de még nem is láttam ilyen kenyeret soha. Nagymamám sütött kenyeret, mikor kisgyerek voltam, de arra már nem emlékszem, élesztőt használt-e vagy kovászt. Valami gyerekkori kenyéríz-emlék derengett csak, ami mentén el tudtam indulni. Kovászt se láttam soha, nem tudtam, milyen az érett, milyen az aktív kovász. Mi az, hogy etetni? És mikor kell etetni? De a kíváncsiság átsegített minden akadályon. Meg persze a türelem, mert ehhez a kenyérhez az is kell, nem is kevés, mert itt minden olyan ráérősen zajlik, siettetni nem szabad, de nem is lehet. A vadkovászos tészta egészen másképp viselkedik, mint az élesztős. Meg kell ismerni, kitapasztalni a tulajdonságait, állagát, illatát, viselkedését, szeszélyeit, enélkül a tapasztalat nélkül nem lesz jó kenyerünk. Ez egy lassú folyamat, hiszen nem süthetünk mindennap kenyeret. Hónapok óta nem hagyom magam, hogy bármi is elvegye a kedvem a vadkovászos kenyér készítésétől. Hiszem, hogy a legletisztultabb kenyér, ami létezik, hiszen csak liszt, só és víz, amiből készül. A többi hozzávaló el is hagyható, csak a nem megbízható lisztminőség miatt került bele a sikér is. Az első szépen sikerült vadkovászos kenyeremet TORMÁNAK ajánlom, aki szintén kovászt nevelget, és sokat kísérletezik vele. Az ő receptjei alapján kaptam kedvet a kovászos kenyér készítéséhez. Rengeteget segít zöldfülű kovászkodásaimban, sokat biztat, és őszintén örül, ha sikereim vannak. Köszi, Torma!!! És igazad van, már csak egy jó kemence kéne. :)
