Tócsni avagy medvetalp gluténmentesen
Kivettem a zöldségtartóból 8 egész burgonyát. Egy kissé már kicsíráztak a sötétben, mindegy ezekből már nem lesz újkrumpli, mert most meghámozom őket. Csak úgy kanyarodik le a burgonya héja. Majd a vöröshagyma pucolása következik. Előveszem a reszelőt, ez egy kritikus pont! Bár nem vagyok műkörmös, de nem szeretem, amikor sikerül a körmömet, és ne adj Isten az ujjamat is elreszelni. Rendületlenül reszelem és reszelem a krumplikat, majd a hagymát. Húha ez csipi, jaj, csípí a szemem - elő a zsepit, ezt a hagymát is jól elsirattam! Beletöröm a két fokhagymát, persze a fokhagymanyomóban marad a fele, ezt késsel kipiszkálom. Ráütöm a négy tojást, hú de mázli, egyik sem volt záp! Beleszórok 10 evőkanál kukoricalisztet, nem szeretek mérlegen méricskélni, a kanállal egyszerűbb. Majd egy-két keverés, és még 10 kanállal szórok kukoricalisztet, újabb kevergetés, már majdnem kész. Jöhetnek a fűszerek! Sorjában: 3 csipet majoranna, 3 csipet fűszerkömény, 3 csipet bors, 4 csipet só, 2 csipet zsálya levél, ez a csipet-csapat biztosítja majd a jó zamatot. Közben kevergetem-kavargatom-jól eloszlatom. Elő a serpenyőt, és egy kis olajat bele, jól felforrósítom. Amikor serceg, egy-egy evőkanállal a masszából bele a forró olajba, és kilapítom, olyanok lesznek, mint két medvetalp. Na de hová lett a maci, aki itthagyta a lábnyomát?
