A tiramisut azt hiszem, senkinek nem kell bemutatni. A világon a legismertebb, hazájában pedig a leggyakrabban készített olasz édesség. Nem hiába, hiszen kevés hozzávalóból, néhány egyszerű lépéssel, 10 perc alatt elkészül. Hűs, krémes, édes. A kakaótól és a kávétól ugyanakkor mégsem émelyítő, koffeintartalmuknak köszönhetően pedig frissítő. Kicsik és nagyok kedvence. Eredetéről még ma is megoszlanak a vélemények, de a leghihetőbb történet az 1600-as évek végebeli Toszkánába, Siena városába vezet vissza. A legenda szerint a sienai cukrászok céhe a toszkán nagyherceg látogatására egy teljesen új tortát alkotott "zuppa del duca" néven, ami azonnal a herceg kedvencévé vált. Ő tette ismertté és közkedveltté a lombard-velencei régiókban is. Abban az időben Firenze volt a félsziget kulturális és szociális központja, így az édesség gyorsan elterjedt, messze a Nagyhercegség szűk határain túlra is. Mai elnevezése a velencei kurtizánoktól ered. Széles körben elterjedt a pletyka stimuláló hatásáról és afrodiziákum tulajdonságairól, így fogyasztása bevett szokássá vált minden fontosabb találkozó előtt. Ehhez igazodva hamarosan tiramisuként kezdték emlegetni, s mai napig is így ismerjük világszerte. "Tira mi su!" nem jelent mást, minthogy "Dobj fel!" A történet ugyanitt, Velencében folytatódik. Az összetevők sorába bekerült a mascarpone, s így vált a dózsék kedvencévé. Az évek múlásával a középosztály is hozzájuthatott egyes "gyarmati" alapanyagokhoz, többek között a kávéhoz és a rumhoz is. Ekkor vált a tiramisu igazán népszerűvé nagyszerű íze és könnyű, gyors elkészíthetősége miatt.