A kedvenc játékszerem használatáról és kezeléséről szeretném megosztani a teljesen szubjektív véleményemet, ez az eszköz pedig az öntöttvas serpenyő. Nagyon régóta használom, de a barátságunk elejét közel sem mondanám gördülékenynek.
Mielőtt beszereztem az első ilyen típusú konyhai eszközömet, kiolvastam az internetet, és mint a legtöbb dologban, ebben is annyi vélemény és megfejtés van, mint egünkön a csillag.Olvastam okosságot, hogy így kell kiégetni, úgy kell elmosni, mégsem szabad elmosni, ne érje levegőn és napfényen kívül más, és csak unikornisnyállal lehet kikenni, hogy tapadásmentes legyen.
Mindenkinek a tapasztalásait tiszteletben tartom, mert biztos nekik úgy működik, de nekem a következő dolgok váltak be:
1. Melyiket vegyem
A legfontosabb lépés az első, azaz hogy milyen serpenyőt vegyünk. Nos szerintem teljesen mindegy, nekem van drága is meg olcsó is, és mindkettő tökéletesen funkcionál. A lényeg, hogy jó nehéz legyen, akkor tudod, hogy van benne anyag, nagyon már nem lőhetsz mellé.
2. Bánásmód
Ha sikerült választanod, akkor biztos lehetsz benne, hogy olyan társra tettél szert, aki nemcsak az aktuális (pár)kapcsolatodat, de talán Téged is túl fog élni. A lényeg a megfelelő bánásmód, mint minden másban az életben.
Az első és legfontosabb dolog, hogy égessük ki a serpenyőnket, ezáltal tapadás-mentessé téve!
A frissen vásárolt csodát mossuk el mosogatószeres vízzel - ehhez a ponthoz még visszatérünk, mert a mosás-nem mosás topik ügyében háborúk folynak az interweben - , majd töröljük szárazra. Ezután öntsünk bele lehetőleg napraforgóolajat vagy más zsiradékot, ami bírja a magas hőfokon való kezelést. Aztán egy papírtörlő segítségével kenjük át az egészet alaposan, kívül-belül egyaránt. Ezzel adjuk meg a kezdeti alapot a tapadásmentes léthez, és ez a This is the beginning of a beautiful friendship-pont a kapcsolatban. Ezek után a dolgok csimborasszóját nagyjából el is végeztük.A sütőnket melegítsük fel a lehető legnagyobb hőmérsékletre, aztán a serpenyőnket fejjel lefelé helyezzük a középső sütőre, és 1-1,5 órát hagyjuk benne “sülni”, hogy ráégjen a zsiradék.
Az idő leteltével vegyük ki, de vigyázzunk, mert rohadt forró lesz, és hagyjuk kihűlni. Ennyi volt a titok egyik fele, a tapadásmentes öntöttvas serpenyőnk bevetésre készen áll!Minden használat előtt jól hevítsük fel, és öntsünk bele kevés zsiradékot. Sajnos az a tézis, hogy a fenti eljárással tökéletesen tapadásmentes serpenyőt kapunk, nálam megbukott.
3. Használat utáni ápolás
Nekem a következő dolgok váltak be a főzés utáni serpenyőtisztításra.Sokan esküsznek arra, hogy használat után nem szabad víz alá tenni a serpenyőt, csak sót kell beleszórni és törlőkendővel áttörölni, vagy csak egyszerűen kitörölni papírral, és kész. Aha oké, ez bullshit! Próbáltam, és lehetetlen tökéletesen eltakarítani. Mivel a 2000-res évek elején élünk, és nem cowboyok vagyunk a prérin, én ennél lényegesen igényesebb vagyok, és a következő omlettnél nem szeretném érezni a múltkori lecsó ízét!Na lényeg a lényeg, hogy nyugodtan mossuk el mosószeres vízzel, szivaccsal, súrolókefével stb-stb úgy, mint bármi mást! Igen, most meg lehet hökkenni, hogy mekkora egy marha vagyok, de nekem ez bejött. Tökéletesen! Évek óta nem kellett újraégetni egyik serpenyőm se, és a mai napig tökéletesen tapadásmentesek, nincs mosogatószer ízük sem, satöbbi-satöbbi.
A titok annyi, hogy az alapos mosogatás után egyből töröljük szárazra, azonnal tegyük tűz felé, és forrósítsuk fel a serpenyőt addig, amíg az összes létező vízcsepp el nem párolog.
A felhevített serpenyőbe én mindig egy kevés olajat löttyintek a végén, papírtörlővel kikenem a belsejét, és hagyom kihűlni. A külsejét nem szoktam, kivéve ha parázsban használtam előtte.Ennyi a hosszú öntöttvasserpenyős élet titka: először égessük ki, aztán minden használat előtt forrósítsuk fel, majd használat után ne hagyjuk állni, hanem lehetőleg egyből mossuk el (úgy mint a többi edényünket), aztán szárítsuk ki, és a végén kenjük át kevés zsiradékkal!Jöhetnek az okosságok és az egyet nem értések, meg hogy mi mennyire hülyeség a leírtak közül.Ellenben, ha rám hallgatok, a fenti módszerekkel tényleg örök darabot kaptok, de ha szeretnétek, járjátok végig Ti is a tapasztalati lépcsőfokokat! Vagy csak kezdjetek a csúcson!
És ezt a Szabadtűz-epizódot láttad már?
SZABADTŰZ: A kerekerdei legénybúcsú és a pásztortarhonya meséje - VIDEÓVAL
