A ketogén diéta pár évvel ezelőtt ütötte fel a fejét a hazai divatdiéta spektrumon. Ezt az étrendet eredetileg epilepsziás gyerekek számára fejlesztették ki a múlt században, alapja a rendkívül alacsony szénhidráttartalom. Epilepsziás betegek esetében a szénhidrátmegvonás következtében keletkező ketontestek görcsgátló hatásúak, így a gyógyszeres kezelést megelőzően, majd annak kiegészítéseként alkalmazták a ketogén étrendet. A ketogén diéta ismertségét az 1997-ben Jim Abrahams amerikai producer által jegyzett Sohasem ártok (...First Do No Harm) című film hozta el, amelyben rohamoktól szenvedő gyermeke történetét dolgozta fel.
Szalonnás-újhagymás omlett
Imádjuk az újhagymát, szárával együtt. Szinte mindenbe teszek, így született meg ez a finom, diétásnak épp nem mondható omlett is. Külön sót nem tettem bele, mert a szalonna ...
Bőrös sertéssült
Ahhoz, hogy a bőr jó ropogós legyen, a sütési idő vége felé a sütőt állítsuk ismét 220 fokra és rövid időre a grillt is bekapcsolhatjuk. A szeleteléshez ajánlott az elektromos kés.
Kacsacomb fehérboros sütőtökkel
A kacsacomb ezúttal egyszerű fokhagymás ízesítésű. Vajban elősütött, majd fehérborban párolt sütőtökkel tálaljuk. A Mártonnapi menübe is jól illeszkedő főétel.
Hogy működik a ketogén diéta?
A ketonok a zsíranyagcsere során a májban a glukagon hormon hatására a zsírokból keletkező molekulák. A glukagon az alacsony szénhidrátbevitel hatására kezdi meg működését, hatására beindul a lipolízis, azaz a zsírégetés, amikor testünk az energiát a zsírokból nyeri. Az ún. ketózisos állapotban szervezetünk nem a glükózból nyeri az energiát, hanem a ketontestekből, a saját zsírraktárainkat mozgósítva. Nem csoda, hogy ez az étrend az epilepsziás betegek terápiás kezelése mellett betört a fogyókúrás étrendek piacára is.
A fogyást célzó ketogén diétának több változata ismert, ilyen pl.: a módosított Atkins-diéta, az MCT zsírok (közepesen hosszú szénláncú zsírsavak) használata vagy a ciklikus ketogén diéta (CKD). A fogyni vágyók körében az utóbbi terjedt el leginkább, amikor is öt napig szénhidrátszegényen kell táplálkozni, két napig pedig e korlátozás nélkül. Erre a váltogatásra azért van szükség, hogy szervezetünk ne kezdjen őrült raktározásba, ráadásul ezt a változatot mégiscsak könnyebb betartani, mint egy folyamatos szénhidrátmegvonást.
Olvastad már?
A szénhidrátszegény diéták tipikus 7 hibája
Szélsőségesen alacsony szénhidrát
A ketogén étrendben a napi szénhidrátbevitel maximum 30 gramm lehet. Ezt az értéket gyorsan összevethetjük egy másik népszerű, a szénhidrátbevitel korlátozáson alapuló étrend 160 g-os napi szénhidrát-ajánlási mennyiségével. Ezt a szélsőséges megvonást az indokolja, hogy csak így indul be a ketózis, azaz a zsírraktáraink energiaforrásként való felhasználása. A ketózis beindulását egyébként mi magunk is meg tudjuk állapítani, mivel a vizeletnek és a leheletnek jellegzetes (kellemetlen) szaga lesz.
Az alacsony szénhidrátbevitel ellenpontjaként az éhenhalás elkerüléséhez nyilván a fehérje- és zsírbevitelt emelni kell. A diéta szabályai szerint a napi energiamennyiség minimum 75%-át (!) zsírból, a fennmaradó 25%-ot pedig fehérjéből ildomos magunkhoz venni. Természetesen ezek mellett a tápanyagarányok mellett a napi kalóriabevitel is számít, ha fogyni szeretnénk.
A fenti adatokból talán látható, hogy ezt a diétát kúra jelleggel is nagyon nehéz alkalmazni, nemhogy hosszú távon.
Így néz ki a ketogén menü
Az étrendben előnyben részesített nyersanyagok a magas zsírtartalmú húsfélék, a növényi és állati eredetű zsiradékok, a zsíros sajtok, illetve kis mennyiségben olajos magvak. Nem szerepelhetnek az étrendben édességek, gabonaalapú készítmények, burgonya, rizs, egyes gyümölcsök, tejtermékek és alkohol.
Már az ajánlott és kerülendő nyersanyagokból látszik, hogy koleszterinbevitelben bővelkedik, a rostbevitelben pedig szűkölködik az étrend, tehát melegágya lesz a vérzsírszintek emelkedésének és okozhat néhány kellemetlen percet a reggeli székletürítéskor is. A szellemi tevékenységet végzőknél nehézségek léphetnek fel, mivel a glükóz az agy igazi „benzinje”, továbbá nem szabad megfeledkezni a hiányos vitaminbevitelről, az alacsony magnézium- és nátriumszintről, a vesekőképződési és a csontritkulási hajlamról sem.
