Gasztro 2020.11.30.

Végre valakik leleplezték, hogy a gasztronómia és a művészet édestestvérek

Hering András

Képek, fogások, ízek és formák: új vacsorasorozattal jelentkezett a Société Budapest, melyen egyszerre érezhetjük magunkat egy tárlatvezetésen és egy ültetett vacsorán.

A Société Budapest gasztronómiai és kulturális találkozóhely, mely a Sas u. 15-ben, a Bazilika szomszédságában található, eredetileg Gerster Károly tervei alapján, 1865-ben épült műemlék épület újjászületésével létrejött komplexum. A mára Budapest pezsgő helyszínévé vált Société olyan értékek mentén kínál kulináris élményeket, változatos programokat, valamint stílusos helyszíneket, mint a minőségi alapanyagok használata és az ízléses, kreatív tálalás a vendéglátásban, a saját szervezésű, egyedi programok a kulturális, művészeti életben és aktuális társadalmi kérdésekben.

A ház egyik legmeghatározóbb programjai közé tartozó ART ON PLATE(magyarul Művészet a tányéron - szerk.) sorozat Winkler Nóraműsorvezető/kulturális szakértő, valamint a Société éttermének séfe, Krasznai Norbertközösen megálmodott estjeként debütált,a menü összeállításában pedig a művészettörténet ételimádata, nagy evései adták az inspirációt.Nóra mesélt ezekről, Norbert pedig egy hatfogásos menüsorban idézte meg a műveken látott formákat, színeket, alapanyagokat.

"A művészet története az élet története, így hát nem meglepő módon a művek jó részén esznek, édes süteményeket ülnek körül, kerti lugasokban szeletelnek sajtokat. Vadakkal dúsan megrakott asztalok, egzotikus gyümölcstálak, kívánatos osztrigahalmok között járkálunk a régi képtárakban, és a modernizmus is sokféleképpen nyúlt tortákhoz, halakhoz vagy akár hamburgerekhez, az evéshez mint közösségi élményhez" - mesélte Nóra az est felvezetésének beharangozójaként.

És hogy mindez hogy nézett ki a gyakorlatban, avagy mi került a Société modern, de impozáns csarnokában megrendezett vacsoráján a tányérukra testi és szellemi táplálékunkként?

Vegyük példaként a kecskesajt, cékla és szeder alapanyagokból álló fogást, melynek felszolgálása közben Nóra a németalföldi Osias Beert festményét, a Csendélet gyümölcsökkel porcelántányérokon című művét hozta párhuzamba a tányérunkon művészeti kompozícióban tálalt ételkölteménnyel.Művészeti alapigazság, hogy a csendélet az élet dicséretének lenyomata, az élet gazdagságának és értékének hangsúlyozása. Különösen igaz ez azokra a képekre, amelyeken az élet szimbólumai, a kenyér, bor, zöldségek, gyümölcsök vannak jelen.

A festményen megjelenő allegorikus utalások szinte mindegyikének van egy önmagán túlmutató jelentősége, amelyek tele vannak tanulságokkal, útmutatásokkal az életünkre vonatkozóan. Azonban, ha egy minden ízében és színében elkápráztató vacsorán nem vágyunk nagy megfejtésekre, bőven elegendő gyönyörködnünk abban, hogy például Beert Reggeli csendélet című művén a pirosbogyósok mennyire szépen vannak megfestve, ahogy fényt kapnak, vagy azok, melyek árnyékban vannak. Szinte megtapinthatjuk a felületüket. Vagy bőven elegendő, hogy rácsodálkozzunk, mennyire esztétikus tárgyak szerepelnek a festményen megjelenő asztalon.

Míg a művekben gyönyörködünk, szánkban érezzük a szintén pirosbogyósként ismert szeder savanykás, de kedves ízét, a krémes állagúvá varázsolt kecskesajt jellegzetes ízjegyeit, melyek a cékla frissességével alkotnak harmóniát.

Hogy teljes legyen a vizuális- és ízorgazmusunk a szicíliai Vigneti Zabu 2018-as évjáratú Chiantari Nero d'Avola bora érkezett poharunkban Kiss Zsuzsanna borválogatása részeként, melynek ízvilágát az ételre és a festményre reflektáló szárított eper és málna, az aszalt meggy, szegfűbors, szegfűszeg és a pici likőrösség határozza meg. Szájban jó savakat, bársonyos tannint, közepes testet kapunk: kicsit édeskés, pontosan tökéletes kísérőjeként a gyümölcsöknek és az édesköményropogósnak.

És itt el is érkeztünk az ART ON PLATE mesteri koncepciójához, melyre rávilágítva a szemünk előtt és szánkban is egyaránt összeáll a komplex élmény.Ritkán érezni ennyire, hogy a gasztronómia és művészet édestestvérek, nem csak azért, mert a jó séf is alkotóművésznek is tekinthető, hanem mert a Société Bistro & Bar csapatának az ételkreációs szenvedélye épp olyan magas szinten működik, mint egy Szinyei Merse Pál vagy egy Jean Siméon Chardin által megálmodott képzőművészeti alkotás.Ahogyan bármilyen más művészeti ághoz, úgy ehhez a műfajhoz is tökéletes szépérzék és kézügyesség szükségeltetik.

Mi befogadók pedig még közelebbről megtapasztalhatjuk, hogy a gasztronómia mennyire közel áll a képzőművészetekhez. Hiszen akik azért jöttek el erre az estre, mert a művészetek iránt érdeklődnek, belecsöppenek a fine dining gasztronómia "magasiskolájába" és a Société már korábban is előszeretettel használt“art on the plate” (művészet a tányéron) mottója minden érzéküket megmozgatja. Akik pedig Krasznai Norbert séfvagy Barna Zsanett cukrász ételkölteményeit már testközelből is megtapasztalták, vagy csak egyszerűen egy hagyományosnak semmilyen módon sem nevezhető vacsorát élnének át, azoknak pedig Winkler Nóra sztorizva prezentálaz ételek és a művészetek kapcsolatáról az ültetett tárlatvezetésen - képek, fogások, ízek és formák között.

A tervezetten negyedévente jelentkező ART ON PLATE sorozatkésőbbi tematikus vacsoraestjeinken egy-egy fontos művész, korszak, vagy akár a műgyűjtés gazdag történetei adják a kiindulópontot, amely várhatóan a jövő év februárjában lesz, szintén Winkler Nórával.