Család 2023.08.29.

9 zöldség, amiből érdemes tócsnit sütni és 8, amiből nem

Lakos Benedek

A tócsni története a krumplival kezdődött, azonban esze ágában sem volt ott leragadni: a burgonya óta egy sor másik zöldség is csatlakozott a lapcsánkamenethez… mondjuk, lehet, hogy nem mindegyiknek kellett volna.

Persze azt muszáj leszögezni, hogy a tócsi/tócsni/lapcsánka/görhöny eredeti, hamisítatlan és korrumpálatlan verziója bizony burgonyával készül – ettől függetlenül kénytelenek vagyunk, jobb szó hiányában, minden más zöldséges lepényt is a tócsni kalapja alá venni. Sokaknak már ez is sok lehet, mármint maga a tény, hogy mindenféle zöldségekből tócsnik születnek, de jobb azért, ha kicsit megengedőbb, enyhébb kedéllyel állunk a dologhoz… legalábbis egy bizonyos pontig. Hiszen mindennek megvan a határa: nézzük most meg, a tócsnié hol húzódik.

Nézd meg galériánkban a tócsninak alkalmas és kevésbé alkalmas zöldségeket!

Galéria

9 zöldség, amiből érdemes tócsnit sütni és 8, amiből nem

Galéria

9 zöldség, amiből érdemes tócsnit sütni és 8, amiből nem

0 / 9

Burgonya, édesburgonya

Ami a klasszikus gumóval működik, az természetesen annak narancssárga, édeskés rokonával is: ugyan a batátában kevesebb a nedvesség, reszelve, besózva, majd pogácsákká formázva mégis megállják a helyüket mindketten.

Fotó megosztása:

Sárga- és fehérrépa

A répákkal nem érdemes vesződni: a sárga túl gyorsan megpuhul (már a párolástól is, az olajban sütéstől pedig mégannyira), a fehér ellenben pedig túl rágós, szálas marad. Tegyük őket inkább levesbe, raguba.

Fotó megosztása:

Szárzeller és zellergumó

Hasonló okokból mellőzük a zellercsalád mindkét tagját: a szár túl nedves, valamint felaprított alakja sem annyira tócsnizható, a gumó ellenben túl kemény, nedvességet is alig ad ki magából. Ez utóbbi tulajdonsága a massza kohéziójának is keresztbe tesz.

Fotó megosztása:

Sütőtök

Technikailag ugyanúgy működik, mint az édesburgonya: az őszi zöldségből mindenképpen süssünk egyszer tócsnit, és fűszerezzük be alaposan a hozzá oly’ jól passzoló ízesítőkkel (fahéj, chili, szegfűszeg, stb.).

Fotó megosztása:

Patisszon, tök, cukkini

A burgonya mellett talán a cukkini az a zöldség, amit leggyakrabban tócsnitésztába teszünk, és ez nem véletlen. Miután alaposan besóztuk és kifacsartuk, a reszelt, zsenge zöldségből belül szaftos, kívül ropogós lepények sülnek. Közeli rokonai, a többi tökfélék, nevesen a patisszon és a közönséges főzőtök is hasonló sorsra juthatnak, állagban és ízben is hasonló végeredményt produkálnak.

Fotó megosztása:

Karfiol, brokkoli

Rózsáik oly’ sok mindenre alkalmasak, de pont a lapcsánkakészítésre nem annyira. Lereszelni nem lehet őket, inkább csak aprítani, amelynek eredménye morzsás állag: ebből pedig igen nehéz kisüthető pogácsákat formázni. Megfőzve ellenben túl puhák és mállósak lesznek, szintén alkalmatlanná válva a serpenyőben sütésre.

Fotó megosztása:

Káposzta, kelkáposzta, kelbimbó

Ízük karakteres, állaguk kellemesen rágós, ráadásul nedvességtartalmuk kiadása után gyorsan puhulnak. Mindemellett a karamellizálódásra is képesek, sőt hajlamosak, egyszóval tökéletes tócsnialapanyagnak számítanak egytől-egyig.

Fotó megosztása:

Karalábé, cékla

Ugyan nem hasonlítanak sokban, egy dolog közös bennük: egyik gumóval se álljunk neki tócsnit sütni. A karalábé túl vizes, a cékla nem eléggé az: sokkal jobban járunk, ha az általuk nyújtott karakteres ízt/színt más receptben kamatoztatjuk.

Fotó megosztása:

Hüvelyesek

Tulajdonképpen ez már nem is tócsni-, hanem falafelterritórium: valamilyen szinten a hüvelyesből sütött ropogós golyóbisok is tekinthetők zöldségfasírtnak, így némi tuszkolással beleférnek a felsorolásba. Amennyiben hüvelyesből szeretnénk tócsnit sütni, soha ne használjunk konzervet, mindig száraz, alaposan beáztatott szemekkel dolgozzunk. Csak így érhető el a kívül ropogós, belül omlós állag.