Hétköznapokon kinek van kedve süteményekkel pepecselni? Maradnak az előre csomagolt édességek, fagyik, csokik, ha a helyzet vészes és stresszes: ki ne enyhítette volna még a nap közben felgyülemlett sérelmei hatását esti nassolással? Hétvégére persze jól megígérjük magunknak, hogy akkor most végre elkészítjük a hetek óta talonban lévő recepteket és nagyokat brillírozunk a vendégek előtt – aztán jobb híján marad valamilyen gyors piskóta. A két véglet között létezik átmenet: készítsünk őzgerinc formában sütiket, mutatósak, könnyen variálhatóak és nem igényelnek sok pepecselést!
A tésztát jó, ha valamilyen fixálóval képzeljük el: a sütőpor, a keményítő (pudingporok, kizárólag természetesek) mind segítenek abban, hogy szilárd állagú legyen a sütink a folyamat végén, a variációk száma meg persze végtelen: egyesek a piskótatésztában hisznek, mások teljesen új tésztákat találnak ki. Így történhet meg, hogy akár gesztenyemassza, kókuszreszelék, liszt, túró, tejföl valamelyikével is összeállítható az alap, amit aztán persze tojással, cukorral, ízlés szerint gyümölccsel, tovább cifrázhatunk.
A krémekkel hasonló a helyzet: friss termések híján a kandírozott, aszalt gyümölcsdarabok kedveltek az őzgerinces sütikben, rétegezhetjük is a töltelékeket, ha olyan receptünk van. Be is boríthatjuk maradék tésztával a késznek hitt művet: szép, egységes süti a végeredmény. Kivajazni, lisztezni mindenképpen ér a formát, hogy ne ragadjon bele a süti, mert elég komoly bosszúságot okozhat, ha az őzgerinc formából nem tudjuk kiemelni, s akkor oda az egész. Könnyen elkészíthető és mutatós desszerteket varázsolhatunk így, kezdők is bátran próbálkozzanak!