Az úgy nevezett üvöltésterápia és annak jótékony hatása a hagyományos kínai orvoslásban gyökerezik, ami úgy véli, hogy pozitív hatással van a tüdőnkre és a májunkra. Arthur Janov amerikai pszichológus az 1970-es években kezdte el tudományosan vizsgálni az üvöltés, a sikoly egészségünkre gyakorolt hatását.

Olyan elmélettel dolgozott, amely szerint a sikoltás visszarepítheti az embert a gyermekkorába, ahol különböző traumák alakultak ki. Janov szerint azzal, hogy hangot adunk a régóta elfojtott érzelmeknek, elindul a régi berögződések felszabadulása és megtisztulása. A maga idejében ez az elmélet teljesen forradalmi volt, a kortárs pszichológusok szerint azonban ez a módszer nem szolgálhat teljes értékű pszichoterápiaként. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a „kiabálásnak" nincs ránk hatása, még híres emberek is alkalmazták az úgynevezett sikolyterápiát. Hogy csak néhányat említsünk – John Lennon és Yoko Ono vagy Kanye West, aki a The New York Times cikkében vallott erről.

Gyakran tapasztalom, hogy az emberek úgy gondolják, a dühnek, haragnak nincs helye az életünkben, pedig ahogy az összes többi érzelem, úgy ezek is okkal jelennek meg bennünk. Energiával látnak el, és ha ennek az energiának nem adunk teret, stressz és szorongás tünetei jelennek meg. Ezzel szemben ha megtaláljuk azt a módot, aminek segítségével tudatosan és biztonságosan fejezhetjük ki a felgyülemlett érzéseinket, sokat teszünk a mentális egészségünkért. A legtöbben nem is gondolnak rá, de például egy tudatosan kiengedett üvöltés segít felszabadítani a bennünk felgyülemlett stresszt, ami által jóval kiegyensúlyozottabbá válunk

– magyarázza Fuller Bianka pszichológus.

Az üvöltés előnyei közé tartozik, hogy ingyenes és bárki végezheti. Jó hír, hogy ehhez nem kell magányos erdei sétára indulni, a Snickers® márkának köszönhetően ugyanis most már torkod szakadtából hódolhatsz ennek az élménynek.

A Snickers® februárban egy különleges, úgynevezett Anti-stressz szobát (Screaming Room) alakított ki az Allee bevásárlóközpontban, ahol félelem és gátlások nélkül engedheted el az érzelmeidet.

A szobában beépített technológia ráadásul még azt is megmutatja, hogyan milyen intenzitású volt az üvöltésed másokéhoz képest, és egy olyan Spotify lejátszási listát generál, amely illik az épp aktuális hangulatodhoz – az üvöltésed intenzitása alapján.

Mi váltja ki az üvöltés szükségességét?

Ha feltesszük magunknak ezt a kérdést, valószínűleg először a düh vagy a frusztráció jut eszünkbe. Egy Sascha Frühholz kognitív idegtudós által jegyzett tudományos tanulmány szerint azonban a sikoltás 6 különböző érzelmet vált ki. Ezek közül az első a már említett düh, amelyet a félelem, a fájdalom és a szomorúság követ. Az üvöltés iránti igénynek azonban nem csak negatív kiváltó okai vannak: az emberek akkor is üvöltenek, sikítanak, amikor rendkívül boldogok vagy intenzív örömöt tapasztalnak.

Emellett kutatások kimutatták, hogy az emberek sokkal inkább reagálnak az örömsikolyokra, amelyek erősítik a társadalmi kötelékeket. Bizonyíték arra, hogy a pozitív kiabálás összehozza az embereket, például a rajongók éljenzése a stadionokban vagy népszerű művészek koncertjein. Emlékezzünk csak Elvis Presley fellépésére, ahol a résztvevők szó szerint üvöltöttek a lelkesedéstől! Frühholz elmélete szerint az emberek így fejezik ki, amit éreznek, és ezzel közelebb kerülnek egymáshoz.

Miért kell néha sikítani, üvölteni?

Az üvöltés leginkább a síráshoz hasonlóan működik, hiszen utána jobban érzed magad. Sőt, bizonyos mértékig megelőzi a szív- és érrendszeri betegségeket és a depressziót is. A tudósok azt is megállapították, hogy egyes teniszjátékosok a pályán azért üvöltenek egyet a labdaütés közben, hogy növeljék az ütés intenzitását és javítsák a teljesítményüket. Az Iowa Állami Egyetem kutatóinak egy másik felmérése szerint a harcművészek, akik harci kiáltást használnak, 7%-kal erősebb fogással rendelkeznek, mint azok, akik nem használnak harci kiáltást.

„A negatív érzések kifejezéséhez a szocializációnk során szégyen és bűntudat érzése társul. Gyakran halljuk gyermekként, hogy nem szabad sírni vagy nem szabad kiabálni, ami miatt idővel tényleg kiiktatjuk ezen viselkedésformákat az életünkből. Pedig van, hogy a bennünk felgyülemlett érzelmek csak ezen eszközök segítségével szabadulnak fel, ezért magam is gyakran javaslom a klienseim számára az üvöltést, mint eszközt. Ha tudatosan megengedjük magunknak, amikor annak helye és ideje van, felszabadulunk, megkönnyebbülünk, és a rövid energialöketet követően, amit maga a cselekvés ad, jóval elszántabbak, motiváltabbak leszünk.” – magyarázza Fuller Bianka.