A metélőhagyma, németes nevén snidling (Allium schoenoprasum) a hagymaformák legkisebb méretű faja, a retró hidegtálak és saláták kedvenc kiegészítője, a pirosaranypöttyös szülinapi szendvicsek legfinomabb szórnivaló zöldje.
Az utolsó fagyok után vetheted is!
A metélőhagyma magvetésére már március végén, április elején sor kerülhet, azaz nemsokára – melegház vagy cserép is megfelelő lehet számára. Gondozott, mélyen felásott talajba májusban ültessük át, méghozzá kisebb csomókban. Ha megerősödött, a föld feletti részt vágjuk le, és fogyasszuk el. Ősszel cserépbe ültethetjük, a világos, de nem túl meleg helyeket kedveli. Akár egész télen élvezhetjük, mint friss, zöld és igazán olcsó, mégis finom üde fűszernövényt.
Élettani hatásai
- sok benne az illóolaj, a C-vitamin, A-vitamin
- kálium és oxálsav is található benne, utóbbi miatt fogyasztása csak kismértékben javasolt
- étvágygerjesztő és gyomorerősítő hatása is van
A metélőhagyma egész évben fogyasztható, de a legértékesebb télen. Zöld, fűszálra emlékeztető leveleinek íze a vöröshagymáéra és egyben a fok- és medvehagymáéra is emlékeztet. Csak nyersen érdemes fogyasztani - ajánlott ollóval lenyesni, és felaprítani. Nem szabad főzni és felesleges is, mert a hőkezeléstől az íze és illóolaja elillan.
Miben használjuk?
Bármiben, ami elbír egy üde és friss hagymás ízt a tetején: díszítsük vele a szendvicsünket, szórjuk krémlevesekbe, salátákba dögivel, legyen az majonézes vagy olajos/vinaigrette öntetű, keverjük szendvicskrémekbe, tojáskrémbe, túrókrémbe, körözöttbe, kerülhet a pogácsába is, de egy hús- vagy halszelet tetején is finom lesz.