„A rendszerváltást követő években, valamint a piacgazdaság kialakulásával a korábbi termelői szövetkezetek megszűntek, a privatizáció révén pedig egyre több nem állami szereplő jelent meg az addig központilag irányított szektorban" – írja az Agrárszektor oldala az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése alapján.
A hazai piacot érintő változások miatt számos üzem bezárásra vagy felszámolásra került, illetve megnőtt a külföldi érdekeltség is a magyar húsiparban. Az 1990-es évektől aztán átformálódott a hazai vágóállat-termelés, így egyes fajták jelentősége lecsökkent, másoké pedig megnőtt.
Nem tegnap kezdődött a baromfifélék térhódítása
2000 és 2011 között 805,3 ezerről 697,4 ezer főre csökkent a hazai szarvasmarha-állomány, emiatt ez a húsfajta egyre inkább a háttérbe szorult. A baromfitermelés ugyanakkor erőteljes növekedésnek indult: 1990-2020 között 283 788 tonnával bővült a baromfifélék vágóállat-termelése. Aztán bekövetkezett a nagy változás.
Míg 1970-2000 között a leggyakrabban sertéshús került a magyar asztalokra, addig az ezredfordulótól kezdve inkább a baromfihúst választották az emberek.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban Magyarországon az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás 25,2 kilogramm volt, szemben a sertéshús 19 kilogrammjával.
A fogyasztói szokások módosulásáért főként a megváltozott fogyasztói átlagárak voltak a felelősek. A sertés- és marhahús ára például fokozatos emelkedést mutatott, ám a baromfihús fogyasztói átlagára még mindig kedvezőbb a többi fajtához képest. Ezenfelül egyre többen döntenek úgy, hogy az egészséges életmód érdekében fehérhúsra cserélik a vöröshúst.
Ezek is érdekelhetnek:
Hozzászólások (0)
A hozzászólás íráshoz belépés szükséges!