1.) A jó virágföld laza szerkezetű és segíti a növény gyökerének megfelelő szellőzését, valamint jó víztároló képességű. Ezenfelül a gyökereket tápanyaggal látja el (ásványi sók, mikro-és makroelemek). Általános szabálynak számít, hogy a legtöbb virágzó egynyári növény nem bírja, ha a talajuk túlságosan kiszárad. Ám a pozsgás növények jobban szeretik, ha a talajuk kicsit szikkadtabb. A fűszernövények (bazsalikom , rozmaring, kakukkfű, kapor, oregánó, koriander) esetében pedig olyan föld szükséges, amely kiszárad az öntözések között, ez ugyanis fokozza az ízüket.

2.) Biztosan te is találkoztál már az „általános virágföld" címkével ellátott termékekkel, melyek célja, hogy biztosítsák a jó vízelvezetést. A „kaktusz és pozsgás növények” címkével jelzett földek viszont homokot is tartalmaznak, mivel ez segít gyorsabban elvezetni a vizet.

3.) Szintén ismerősek lehetnek számodra a „nedvességszabályozás” címkével ellátott földek, melyek nagyobb százalékban tartalmaznak tőzegmohát és kókuszrostot. A két említett összetevő ugyanis képes megakadályozni a túlöntözést és az alulöntözést is. Ezek a talajok elsősorban a nedves földet igénylő növényekhez, például zöldségekhez és egynyári virágokhoz a legmegfelelőbbek. 

4.) A „kerti talaj" címkés földeket mindenképpen kerüld el, ha jót akarsz a növényeidnek. Miért? Mert a kerti talaj nem biztosít megfelelő vízelvezetést vagy levegőztetést, illetve túl nehéz és sűrű. De, ami a legrosszabb, hogy a kerti ágyásokból közvetlenül vett talaj szennyező anyagokat vagy kártevőket tartalmazhat.

5.) Közismert virágföldtípusnak számít az általános virágföld, amely a legszélesebb körben, kül- és beltérben, zöld és virágos növényekhez egyaránt használható. Általában tőzeg, perlit, komposzt és trágya található meg benne. Fontos azonban, hogy megbízható helye vegyél ilyen földet, ugyanis egyes piacokon kínált termékekbe szinte csak tőzeg kerül, ami egyáltalán nem kedvező a növények számára.