Almavaj

Szomorú, de ki kell mondani, hogy az öreg, ráncos almák már nem érnek meg annyi munkát, mint friss társaik – feldolgozásukra ezért gyors és maceramentes eljárásokat kell találnunk. Az egyik legjobb választás talán, ha almavajat készítünk: a kimagozott, felvágott gyümölcsöt héjastul kell addig párolni alacsony lángon némi mézzel, citromlével és fahéjjal, míg az teljesen szét nem fő. Az egészen sűrűre főzött gyümölcsszószt leturmixolhatjuk vagy meghagyhatjuk rusztikus állagában is. Mélyen karamellizált aromája képes feldobni bármilyen egyszerű kekszet, piskótát, pohárkrémet, de akár egy szelet pirítóst is.

Almapüré

Persze, ha nem akarunk hosszasan strázsálni a szépen-lassan rotyogó és sűrűsödő almavaj mellett, válasszuk a gyorsabb és még könnyebb utat, készítsünk almapürét. Egyszerűen főzzük meg kevés víz, citromlé, méz és fahéj hozzáadásával meghámozott, feldarabolt almát, majd, ha már puha, turmixoljuk simára. Amennyiben nagyobb mennyiséget készítünk, elrakhatjuk steril üvegekbe, vákuum alá is, de ha csak néhány szem almával dolgoztunk, fogyasszuk el frissen a pürét vagy tároljuk a hűtőben maximum egy hétig.

Almaleves

De nem ám csak ilyen kamratöltelékek készülhetnek a fonnyadt almákból, hanem például leves is: itt abszolút nem számít az állag, hisz’ úgyis jó puhára főzzük a gyümölcsöt az édes, fűszeres lében. Ha pedig krémleves születik, akkor még annyira sem kell majd figyelnünk az állagra, a botmixer éles pengéje úgyis selymesen egyesít majd mindent a fazékban.

Húsok mellé

Az édesszájúak már három receptet is kaptak, no de mi lesz azokkal, akik inkább a főételekért rajonganak? Nekik marad az a csodás lehetőség, hogy bedobhatják öregedő almáikat egy ropogósra és aranybarnára sülő csirke, pulyka, vagy malac mellé. A gyümölcs enyhén édeskés aromája megannyi húst kiválóan kiegészít – ne habozzunk ilyen módon is bevetni.