Az éghajlatváltozás következtében a napfény- és UV-terhelés jelentősen megnövekedett, amelynek hatása már abban is érezhető, hogy egyre gyakoribbá válnak a bőrrákos esetek. A legveszélyesebbnek tartott melanómát átlagosan évente 1000-1200 férfinél, illetve ugyanennyi nőnél fedezik fel Magyarországon. A pigmentsejtekből kiinduló melanóma gyorsan ad áttétet a belső szervekre, így nagyon fontos, hogy korai stádiumban felismerjék. Nyár végén, ősszel mindenkinek javasolt éves rendszerességgel bőrrákszűrésen részt venni, ahol még időben felismerhetők a daganatgyanús elváltozások. A melanóma mellett az egyéb rosszindulatú bőrdaganatos betegek száma is a másfélszeresére emelkedett az elmúlt évtizedekben: míg 2000-ben körülbelül 4600 és 5400 férfinál és nőnél állapítottak meg nem melanómás bőrrákot, addig 2020-ban már 6087 férfit és 7073 nőt diagnosztizáltak ilyen betegséggel.
Ezek közül a leggyakoribb típus az úgynevezett basal sejtes karcinóma, amely a bőrsejtek saját rosszindulatú daganata. Ezzel kapcsolatban Dr. Kalas Diána, az Affidea Magyarország bőrgyógyász szakorvosa elmondta:
A fokozott napfényterhelés nyomán valóban tapasztalható a bőrrákos esetek számának növekedése. Ráadásul egyre fiatalabb korban jelennek meg a bőrdaganatok, és egyre nagyobb számban. A basal sejtes bőrrák korábban kifejezetten a 60 év feletti idősek betegsége volt, ma már egyre gyakrabban fordul elő 30 éveseknél is. Ráadásul manapság a daganatok multiplex formában jelennek meg, azaz több helyen a testen. Ez a basal sejtes daganat a kevésbé veszélyes rosszindulatú elváltozások közé tartozik, mivel a belső szervekben nem ad áttétet, ugyanakkor a bőrben igen, így sok helyen megjelenhet és eltávolítás után vissza is térhet. Ez a bőrráktípus kifejezetten egy napfény provokálta daganat. Nyilván kell hozzá egy genetikai háttér, hajlam a daganatokra, de megjelenését a napfény és UV sugárzás, valamint a szolárium okozza.
A napsütés a bőrrákon kívül egyéb problémákat is okozhat. Ilyen például a napallergia, amikor a beteg mellkasán, karján csalánszerű kiütések jelennek meg, ha kimegy a napra. Ezt kiválthatja az UV sugárzás maga, de nagyon sokszor a napfény és még valamilyen plusz anyag (parfüm, fényvédő krém, szappan) együttese miatt jelennek meg a bőrtünetek. Dr. Kalas Diána a bőrrák és a napallergia mellett beszélt a napégésről is: „Az égési tüneteket első körben a bőr hűtésével csillapíthatjuk, erre használhatunk valamilyen hűtőből kivett, csomagolt terméket, a hideg víz ugyanakkor feláztathatja az égett bőrt, így ez nem javasolt. Az érintett felületet befújhatjuk Panthenollal, ami nemcsak nyugtatja a bőrt, de segíti a hámosítást is. Szintén hatékony lehet elődeink házi praktikája, a tejföl, amely hideg hőmérsékletével hűti a bőrsejteket, tejsav és fehérjetartalma pedig nyugtatja és hámosítja a bőrt. Ha hólyagosra égett a bőr, mindenképpen érdemes bőrgyógyászt felkeresni.”
A napégést sokkal egyszerűbb megelőzni, mint kezelni. Ma már elmondhatjuk, hogy 11 és délután 3 között, különösen meleg nyári napon pedig 10 és 16 óra között nem javasolt napra menni, ha mégis szükséges, lehetőség szerint mindenki használjon 50 faktoros napvédő készítményt és hordjon hosszú ujjú laza, fehér, fényvisszaverő öltözéket és kalapot. Ha valaki vízbe megy, akkor jó szolgálatot tehetnek a vízi sportokhoz ajánlott UV szűrős vízi ruhák, amelyek a teljes testfelületet képesek megvédeni. Ezen szabályok betartása különösen igaz a veszélyeztetettnek számító fehér bőrű páciensek számára. Dr. Kalas Diána hozzátette:
Nagy melegben nemcsak a napvédelemre kell ügyelni, de a hőháztartásra is, különösen a gyerekeknek és az időseknek fontos, hogy elegendő folyadékot fogyasszanak a kiszáradás megelőzésére.
