A porcelángyűjtemény igazi kincsnek számított. Minél több figurát tartalmazott a készlet, annál hívogatóbb volt a gyerekek számára. Valószínűleg sok unoka próbált elcsempészni egy-egy darabot.

A kerek kék kekszes doboz minden nagyinál megtalálható volt. Amint kiürült a fém doboz, azonnal befogták valamilyen munkára. Voltak nagymamák, akik befőttes gumikat vagy tetőket tároltak benne, mások varródobozként használták.

A gyönyörű porcelán teáskanna, mely általában egy üveges vitrinben kapott helyet, hogy mindenki megcsodálhassa. Csak ünnepi alkalmakkor került bele ténylegesen tea, többnyire inkább díszként szolgált.

A szamovár szintén a polc tetején, afféle díszként volt jelen a nagyinál. Évente egyszer került le a polcról, akkor is csak azért, hogy leporolják és kifényesítsék, hogy újra büszkén feszítsen a polc tetején.

Mindenki kedvenc pöttyös bögréje, melybe mindenkinél más került. Voltak, akik kizárólag teát tettek bele, másoknál a reggeli kakaót szolgálták fel ebben, de akadtak olyan szerencsések is, akik macikávét ihattak belőle.
Kép: Fortepan / Korenchy László

Az antik mozsár, melyet egy ponton a mama hatalmas szívének köszönhetően, az unokáknak adtak, hogy ebben kotyvaszthassák a különböző füvekből az „ebédet".

A színes pörtörlő, melynek színe mindenkit egy kis pörtörlésre csábított. Mivel ez a takarítóeszköz nem volt törékeny, így a nagymama is szívesen adta a gyerekek kezébe.

A legmenőbb bevásárlószatyor, ami mai napig nem ment ki a divatból. Ezzel a szatyorral büszkén masírozott végig minden gyerek az utcán, különösen akkor, ha túró rudi is lapult benne.

A híres piros, zománcos tepsi, melyben minden étel mennyei lesz.