Vajon van-e összefüggés a növényi alapú táplálkozás, a hosszabb élet, a klímaváltozás és sok millió dollárnyi megtakarítás között? Kutatásaival ezt az összetett kérdéskört boncolgatta Marco Sprigmann, az Oxfordi Egyetem szakembere.
Sprigmann tanulmányában több lehetséges forgatókönyvet pörgetett végig:
- egyik esetben a WHO által kiadott irányelveknek megfelelően táplálkozna a világ lakossága tovább, mely a húsfogyasztás csökkenését és minimum napi 5 adag vagy 400 g zöldség- és gyümölcs bevitelét jelentené, továbbá szabályozza az egyszerű cukor- és sóbevitelt is,
- másik esetben a tojás és a tejtermékek fogyasztását engedélyező ovo-lakto vegetáriánus,
- harmadik esetben teljesen növényi, azaz vegán étkezést írna elő.
A kutatás eredményei megdöbbentőek: 2050-re már abban az esetben is, ha a világ népessége az előirányzottakat követné, 5,1 millió, míg a vegetáriánus ill. a vegán táplálkozás esetén 7,3 ill. 8,1 millió fővel csökkenne a helytelen táplálkozásból adódó halálozási arány (mortalitás). Ennek feltételezett okai az alacsonyabb vörös hús, a magasabb zöldség- és gyümölcsfogyasztási arány, melyek hozzájárulnak - többek között - a vastagbél-daganatok, a szív- és érrendszeri betegségek rizikójának csökkentéséhez, egy egészségben eltöltött hosszabb életet biztosíthatnak. Másik lényeges aspektusa, hogy az egészségügyi rendszer számára jelentős megtakarítást eredményezhetne: Sprigmann becslései szerint ez az érték elérheti a világ GDP-jének akár 9-13 %-át is.
Szecsuáni kínai kel saláta (Kínai kel saláta 3.)
Az olajban (főleg az olívaolajban) pirított fokhagymánál kevés kellemesebb illat létezik egy konyhában. Már ezért is megéri elkészíteni ezt a salátát. Csípős ízek kedvelőinek ...
Tarka madárasaláta
Egy német folyóiratban láttam meg ezt a receptet. Nagyon megtetszett, és mivel minden kéznel volt, el is készült.
Tavaszi babsaláta cukkinivel
Nagyon finom, laktató és nagyon alacsony kalória értékű (127 kalória/személyekként). Egy régi magazinban találtam a receptet.
De hogy függ mindez össze a klímaváltozással és annak egyik súlyos okával a növekvő üvegházhatással?
Az üvegházhatást okozó gázoknak a légkörben való feldúsulásáért a közlekedés és az ipar mellett a mezőgazdaság felel, ez utóbbin belül pedig a szarvasmarha tenyésztésre nehezedik nagy teher, hiszen a második legfontosabb klímaváltozást befolyásoló gáz a kérődzők által elfogyasztott takarmány bomlása során az állatok emésztőrendszerében felszabaduló metán, mely a levegőbe távozik.
Springmann szerint, ha csak a WHO irányelveit követnénk étkezéseink alkalmával, a táplálkozásból adódó károsanyag-kibocsájtás 29%-kal csökkenne, míg vegetáriánus ill. vegán táplálkozás esetén 63 és 70% lenne ugyanez az érték.
Nézd meg a videónkat!:
Megnéztük miben, mennyi cukor van - videón mutatjuk!
Valóban ilyen egyszerű lenne megmenteni a Földet?
Sprigmann elképzelése, miszerint a világszintű vegetáriánus táplálkozás drasztikusan csökkentené az ún. szénlábnyomot, melyet a 21. század embere hagy maga után, csupán egy a sok lehetőség közül, amivel támogathatjuk bolygónk öngyógyulási folyamatait. De természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a fejlett világ nagyarányú pazarlását sem.
A Potsdami Klímahatás Kutatóintézet szakemberi szerint már az élelmiszerhulladék mennyiségének mérséklésével is tehetünk az éghajlatváltozás romboló hatásai ellen: a hatékonyabb élelmiszer-felhasználás és -elosztás 2050-re 14%-kal csökkenthetné a mezőgazdasági termelésből származó károsanyag-kibocsájtást.
Mindemellett természetesen sok egészségügyi kockázattól szabadulhatnak meg a növényi táplálkozás követői, de nem szabad megfeledkezni a helytelenül összeállított étrend következményeiről sem (hiánybetegségek kialakulása, immunrendszer gyengülése stb.).Legyen táplálkozásunk vegetáriánus vagy sem, mindenekelőtt ügyeljünk a mértékre mind nagybevásárlásaink alkalmával, mind egy reggeli, ebéd vagy vacsora során az asztal köré gyűlve!
