Már érlelődött egy ideje a hazai kovászforradalom, de csúcspontját a járványnak 'köszönhetően' érte el. A felhalmozott lisztkészletek és a bezártság együttese óriási tömegeket indított el a (házi) pékké válás útján, ami azonban nem egy sétagalopp. Zeliska Orsolyát, vagy ahogy az egész ország ismeri, a Péklányt, a balatonfüredi Péklány Pékség alapítóját kérdeztük a kovász nevelésével kapcsolatban leggyakrabban felmerülő bizonytalanságokról és gubancokról.
Milyen lisztet használják a kovászhoz?
A legjobb a teljes kiőrlésű rozs, ugyanis abban találhatóak a kovász fejlődéséhez szükséges legideálisabb baktériumok. A teljes kiőrlésű rozslisztből készült kovász hosszabb ideig aktív, tehát hosszabb időintervallumban tudunk vele dolgozni. Második helyen befutó a teljes kiőrlésű búza, de persze el lehet készíteni BL80-as (kenyérliszt) lisztből, BL55-ös (finomliszt) változatból, vagy ezek keverékéből. A réteslisztet nem ajánlom. Minden kovásznak más jellemzői lesznek annak megfelelően, hogy milyen lisztből indítottuk őket, illetve milyen liszttel etetjük őket.
Miért nyúlós a kovászom?
Az erős kovász egyik ismérve, hogy a sikérszálak látszódnak benne. Ha az edényből kiszedjük a kovászt, láthatjuk, ahogy húzódnak-nyúlnak a szálak. A nyúlósság nem összetévesztendő a folyóssággal, ami akkor van, ha egy kovász túlérett, és már-már „berohadt”. Ezt az ecetes, nagyon szúrós szagról is ismerhetjük fel.
Miért ragadós a kovászom?
A kovász – ahogy a kovászos tészta is – lényegesen ragadósabb, mint egy élesztős tészta. Ennek több oka van. Egyrészt sokkal több benne a folyadék (80%-100% víz a liszthez képest, szemben például egy kalácstésztával, ahol a folyadékarány 55-65% körül van), ami ragadóssá teszi. A kovász állaga leginkább a nokedlitésztához lesz hasonló, ami szintén ragacsos. Másrészt a teljes kiőrlésű liszt jellemző tulajdonsága a ragacsosság, azon belül is a rozsliszt a legragadósabb.
Miért nem emelkedett meg a kovászom?
Röviden: mert valamit rosszul csináltál. A jó kovászban kétféle folyamat meg végbe: egyrészt a tejsavbaktériumok tejet és ecetsavat termelnek (ez adja a tészta kellemesen savanykás ízét, és ez tartósítja a kovászos kenyeret természetes módon), illetve a vadélesztőgombák szén-dioxidot termelnek. Utóbbinak köszönhető a kovász, majd később a tészta emelkedése, térfogatnövekedése, valamint a buborékos szerkezet kialakulása. Az élesztőgombáknak 27-30 fok az ideális hőmérséklet. Gyakran az a gond, hogy a kovász nincs elég meleg helyen, vagy az üveget, amiben neveljük, lezártuk. Mindkettő hiba, ugyanis így a kovász nem jut megfelelő hőhöz és levegőhöz, ami szükséges a működéséhez.
Miért robbant fel a kovászom?
A kovászban lévő élesztőgombák szén-dioxidot termelnek. Egy kovász akkor tud felrobbanni, ha a befőttesüveg tetejét szorosan lezártad, és nem kapott elég oxigén-utánpótlást. A befőttesüveg tetejét sose csavard rá. Tedd rá, hogy ne bőrösödjön le a teteje, de ne csavard rá. A kovászt mindig akkora üvegben tartsd és neveld, hogy legyen helye a térfogatát megduplázni, és még levegő is maradjon neki. Kovászindításhoz a legideálisabb méret a 750 ml-es befőttesüveg, aminek nem csatos a teteje.
Milyen gyakran kell megetetnem a kovászt?
Minden kovász más, az etetése leginkább a környezettől, a felhasznált liszt típusától és a kovász mennyiségétől, illetve a hidratáltságától függ. Általánosságban elmondhatjuk, hogy nyáron naponta kétszer (12 órás eltéréssel), télen naponta egyszer ajánlott a kovászt etetni, mindig ugyanabban az időpontban.
Miért nem jelentkeztek buborékok a kovászomban?
Lehetséges okok:
- Nem tartottad be a megfelelő arányokat pontosan:
Az indításnál és a későbbi etetéseknél nagyon fontos, hogy mindig pontosan, mérleggel mérd ki a hozzávalókat. Kovászkészítésnél a „szemre mértem” és „érzésre csináltam” nem működik. A leginkább bevett indítási és etetési arány az 1:1:1, vagyis ugyanannyi lisztet és vizet adunk napjában kétszer a korábban összekevert liszthez és vízhez. Tehát első alkalommal az üvegbe teszünk 50 gramm lisztet és 50 gramm vizet. Rá 12 órával az üvegben hagyunk 50 grammot a keverékből, és megint hozzáteszünk 50 gramm lisztet és 50 gramm vizet. Következőre megint 50 grammot hagyunk az üvegben, és 50 gramm lisztet és 50 g vizet teszünk hozzá. Az elején sok a „selejt”, de később már rutint szerzünk: elsütjük a kovász nagy részét, vagy igényekhez mérten duzzasztjuk-csökkentjük.
- Túlságosan ritkán etetted:
Ha a kovász nem kap eleget enni, akkor nincs miből fejlődnie. Tavasztól őszig naponta kétszer etessük a kovászunkat.
- Nem volt elég meleg helyen a kovász:
Ha a kovász nincs 25-27 fokos helyen (ugyanez érvényes később a tészta érésre is), akkor az élesztőgombák nem tudnak elég szén-dioxidot termelni.
- Sok kovászt etettél kevés liszttel és vízzel:
Az alapszabály az, hogy kevés régi kovászt etetünk sok friss liszttel és vízzel (1:1:1 arány, vagy 1:2:2 arány). Ilyenkor lesz egészséges, erőtől duzzadó és buborékos a kovász, ami a kenyerünk szerkezetét is szépen ki fogja alakítani. Ellenkező esetben (ha sok kovászt etetünk kevés liszttel és vízzel) a kovász legyengül, nem lesznek benne buborékok.
- Friss vagy rossz minőségű volt a liszt:
Előfordulhat, hogy rossz minőségű, vagy túlságosan friss lisztet vásároltunk (ami őrlés után nem pihent eleget), ezekből pedig nehezebb kovászt nevelni. Lehet, hogy elsőre egyáltalán nem sikerül.
- Nem volt tiszta az üveg:
Ha esetleg nem volt tiszta az üveg vagy edény, amiben a kovászt neveled, az meggátolhatja a kovász kifejlődését.
- Nem kapott levegőt:
Ha rácsavarod az üvegre a tetejét, a kovász nem kap levegőt, és nem tud kifejlődni benne a vadélesztőgomba-állomány, így nem keletkeznek buborékok.
Nézd meg korábbi videónkat a Péklányról!
Miért van furcsa illata a kovászomnak?
A kovásznak jellemzően savanykás illata van, ami nem hasonlít semmihez. Ez normális, hiszen savas kémhatású folyamatok mennek benne végbe. A szúrós vagy ecetes szag viszont nem jó. Az általában arra utal, hogy a kovász éhes, túl sok idő telik el az etetések között. Ilyenkor gyakrabban kell etetni.
Mi az a szürke folyadék a kovászom tetején?
A rendszeresen etetett, egészséges kovásznak homogén az állaga, nem ül ki a tetejére semmilyen folyadék. A szürke folyadék romlásra, penészedésre utal. Egy esetben fogadható el a folyadék a kovász tetején, ha hosszabb ideig hűtőben pihentettük, és amikor kivesszük, akkor előfordul, hogy folyadék van a tetején, ami tisztán szétválik a kovásztól, és egyszerűen leönthető róla. Miután ez megtörtént, mindig meg kell etetni a kovászt.
Ezt olvastad már?
7 alapvető tudnivaló kezdőknek, hogy a süteménysütés ne fulladjon kudarcba
Honnan tudom, hogy mikor használhatom a kovászom kenyérsütéshez?
Háromféle módszert használunk ennek megállapítására:
- A legbiztosabb „mutató” a befőttesgumi-teszt. Húzzunk egy befőttes gumit az üvegre, amivel megjelöljük, hogy hol volt a kovász az üvegben az etetéskor. Amikor a kovász megduplázza a térfogatát (amit könnyen láthatunk a guminak köszönhetően), akkor aktív, vagyis készen áll a sütésre.
- A másik, amire a tapasztaltabb kovászoskenyér-sütőknek egy idő után rááll a szeme: amikora kovász teteje boltívesen kidomborodikaz üvegben, akkor aktív.
- Harmadik pedig azúszóteszt, vagyis egy edénybe vizet öntünk, és egy kanál kovászt beleteszünk. Ha a kovász felúszik (vagyis a buborékos szerkezet miatt könnyebb a súlya, mint a víznek), akkor aktív a kovász.
Zeliska Orsi pályaváltó pék, ugyanis hosszú évekig marketinggel foglalkozott, mielőtt férjével leköltözött volna Balatonfüredre, hogy megnyissák saját kézműves pékségüket. Péklány lettem című könyvében nemcsak azt meséli el, miként vett 180 fokos fordulatot az életük, hanem még több hasznos tanácsot ad a kovászneveléssel kapcsolatban, bemutatja a házi őrlés csínját-bínját, valamint titkos pékpraktikákat és négy évszak 33 receptjét is megosztja az olvasóval. Mindezt pedig csodás balatonfüredi képek és történetek egészítik ki. A könyv ITT rendelhető meg.
Ezeket olvastad már?
Ezeket olvastad már?
10 alapanyag, amit könnyedén helyettesíteni tudsz főzésnél, ha kifogytál belőle
Ha már profi szakács vagy, esetleg most tanulod a gasztronómia alapjait, ezeket a trükköket ismerned kell, hogy könnyedén helyettesíteni tudd a hiányzó hozzávalókat!
Szász Nóri
7 alapvető tudnivaló kezdőknek, hogy a süteménysütés ne fulladjon kudarcba
Kell szitálni a lisztet? Mi az pontosan, hogy szobahőmérséklet? Most akkor magas fokozaton verjem a habot? Minden, amit kezdő (és haladó) cukrászként tudni érdemes!
Szász Nóri
Ha elfogyott otthon a sütőpor, így tudsz házilag készíteni
Nem szívesen mész ki a boltba, de elfogyott a sütőpor, és a család valami finomságot szeretne? Mutatjuk, milyen anyagokkal tudod helyettesíteni!
Szász Nóri
Ezt a meglepő rizsfőzési trükköt biztos, hogy kipróbáljuk mi is
A rizs nem túl bonyolult étel, mégis sokunknak nyűg nekiállni, és ritkán lesz tökéletes. Ezzel a trükkel megkönnyítheted a dolgod, hogy mielőbb asztalra kerüljön a vacsora!
Szász NóriCímlapkép:Péklány lettem könyv, fotós: Szabó Miklós
