Ezt a két új sajtfélét köszönhetjük a koronavírusnak

Afelől senkinek nincs kétsége, hogy a koronavírus-járvány inkább elvett tőlünk, mint adott nekünk valamit. Amíg a világ otthon, a négy fal között próbálta visszaszorítani a vírus terjedését, addig két francia farmon két új, eddig ismeretlen sajtféle született meg.

,,Hogyan tudna bárki egy olyan országot kormányozni, ahol csaknem 246 különböző sajtféle létezik?" – tette fel a kérdést az egykori francia köztársasági elnök, Charles de Gaulle. Az igazság az, hogy szinte nincs ember, aki tudná, pontosan hányféle sajt van a francia piacon – sokak szerint több mint ezer – , az azonban biztos, hogy az elmúlt egy év viszontagságai két új sajtot termeltek ki.

A koronavírus-járvány alatt Lionel és Laura Vaxelaire, két kelet-franciaországi, Saulxures-sur-Moselotte mellett élő farmer kísérletezte ki és alkotta meg a Le Confiné (a bezárt, vagy lezárt) nevű sajtot.

Tavaly márciusban zárták le először teljesen Franciaországot, a hírről azonban a teheneink tudomást sem vettek, ugyanúgy folyamatosan termelték a tejet, mint azelőtt. Így mi is folytattuk a sajt-, joghurt és más tejtermékek előállítását annak ellenére is, hogy az eladásaink csaknem 80%-kal estek vissza egy hét alatt az étterembezárások és a piacok bezárása miatt

– mesélte a Food and Wine magazinnak Laura.

Mivel a termelés nem állhatott le, a farmerek polcai rövid idő alatt megteltek sajtokkal, amiket már nem tudtak hova tenni. Vaxelaire-ék farmján a helyi eljárások szerint készítik a sajtot, hagyományosan egymás után csepegtetik le, mossák át, sózzák, fordítják át és mossák át újra 2-3 naponta hideg vízzel a tejtermékeket. A két sajtkészítő egy új kísérletbe vágott bele, a sajtok egy részét pedig nem a hagyományos eljárással kezdte el érlelni, hanem egy új módszert alkalmazott: a sajtokat békén hagyták, nem mosták és nem is fordítgatták őket egy teljes hónapon keresztül, csupán hagyták, hogy a tejtermékek közbeavatkozás nélkül érjenek meg a kamrákban.

A végeredmény látványos lett: a sajtokon olyan szürke penész keletkezett, amely abszolút nem számít hagyományos külsőnek a Vosges régióból származó sajtokon, az új termékek pedig ízükben is teljesen eltértek az addig megszokottól.

A sajt egy kicsit olyan lett ízében, mint a camembert, de az ízében sokkal inkább tejesebb és jobban fellelhetőek benne a virágos ízjegyek is. Mindent egybevéve ez a sajt egy gyönyörű visszatükröződése az itteni, háborítatlan természet erejének, ráadásul még finom is!

A franciaországi korlátozások enyhítésével a sajtkészítők vége vásárlóiknak is meg tudták mutatni legújabb sajtjukat, az emberek pedig szerették a terméket. Vaxelaires-ék úgy döntöttek, regisztrálják a Le Confiné nevét a l'Institut National de la Propriété Industrielle, vagyis a francia szabadalmi és iparjogi hivatalában.

A sajtunk a francia történelem részévé vált. Valami csodálatos az, hogyan küzdöttünk meg és jutottunk túl egy ilyen borzasztó traumán.

Egy másik sajt is megvetette magát a francia piacon. A La Bédigue de Nimes névre keresztelt sajtot egy francia sajtkereskedő, Sylvain Crégut alkotta meg hazatérésének megünneplésére. A dél-franciaországi Gard megyéből származó sajtkészítő a pandémia miatt ott kellett, hogy hagyja burgundiai (Közép-Franciaország) sajtműhelyét, így végül délen bérelt ki magának egy bódét, és eltervezte, hogy megalkotja azt a sajtot, amely tökéletesen jellemzi a dél-franciaországi Gard megyét.

La Bédigue de Nimes

A régióban jellemzően fiatal nőstény juhok, vagyis jerkék tejéből készül sajt, felkeresett egy helyi juhtartót, és elmesélte neki terveit a sajttal kapcsolatban. Olyan végeredményt akart, amely fiatal juhok tejéből készül, és ami egy kicsit még túrósabb állagú sajt. A készülő termékekhez helyi tengeri sót és egy Carthagène nevű helyi édes bort választott. A só a sajt ízesítésére szolgált, míg a bort a sajt átmosására használta fel, hogy az íz- és illatjegyeiben is a helyi borkülönlegességre apelláljon.

Az volt a célom, hogy a sajtban tökéletes egyensúlyban legyen megtalálhatóak a keserűbb és az édesebb ízjegyek is.

Végül az érlelt sajtot fodros papírba és pohárkába csomagolva néhány szem carthagène borba áztatott mazsolával a tetején mutatta meg a nagyvilágnak. A sajt egyelőre csak limitált számban tud elkészülni, száznál több nem készül belőle egy héten. A közönség imádja, a sajt ugyanis tökéletes eleme lehet salátáknak és sajttálaknak is.

Szeretem a sajtot, mert az emberi természet legjavát, ötletességét tükrözi - a sajtot a tej tárolásának egyik módjaként, valamint az öröm és a megosztás képességeként találták ki

– nyilatkozta találmányáról Crégut.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!


Imádjuk a sajtot mindenhez is!

Forrásunk volt. Kép forrása

Legújabb receptek

Aranyló tyúkhúsleves

Mi az? Aranyló, illatos, és minden gondra megoldás. Bizony, egy melengető tyúkhúsleves! Az ünnepekre való tekintettel most hoztunk nektek pár egyszerű ötletet, amivel még ízletesebbé ...

Legegyszerűbb franciasaláta

A leggazdagabb majonézes saláta, ami a kis és nagy napokat is különlegessé képes tenni: az alábbi klasszikus franciasaláta-receptet bármikor elkészíthetjük. Nem akar flancolni, de nem is ...

Címlapról ajánljuk

Ismerd meg a bottargát, és azt is elmondjuk, hogy használd...

A bottarga egy különleges gasztronómiai alapanyag, amelyet gyakran neveznek a "tenger aranyának". Azok számára, akik még nem találkoztak vele, a bottarga nem más, mint sózott és szárított halikra, amely különleges ízvilágával azonnal magával ragadja az ínyenceket. Ezt a mediterrán kincset évezredek óta fogyasztják, és ma is nagy becsben tartják a kulináris világban.

Hering András

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...