Adventi koszorút már a 19-20. század óta készítenek. Eredetileg 23 gyertyát helyeztek el rajta, és karácsonyig minden nap gyújtottak egyet. Azóta négy darabra csökkent a számuk, de változatlanul a növekvő fényt szimbolizálják Jézus eljövetelének várakozói számára. Minden egyes gyertya egy fogalmat takar: hit, remény, szeretet és öröm. Az utolsó vasárnapon mind a négy gyertya együtt ég a koszorún.

A négy darab gyertyának autentikusan a koszorún lenne a helye, de manapság már sokszor ezt is nélkülözzük, és csak úgy magában vagy egy mécsestartóban gyújtjuk meg - szépen sorban, ahogy telnek a hetek. (Praktikai szempont, hogy a mécsestartóban való elhelyezés kevésbé balesetveszélyes.)

Manapság számtalan méretű, színű és szagú mécsestartóhoz juthatunk hozzá igen jó áron, de miért ne készítenénk el mi magunk?

Hasznosítsunk újra!

A konzervdobozok általában a kukában végzik, de most eljött az ő idejük! Először is szabadítsuk meg őket a címkéktől és ragasztómaradékoktól. Forró víz alatt hamar lejönnek, ha mégsem, használhatunk egy kevés benzint, körömlakklemosót vagy egyéb oldószert. Töröljük őket szárazra, majd fessük le őket. Figyelem, mindenképp olyan festéket válasszunk, ami fémfelületekre alkalmazható. Használhatunk ecsetet vagy sprayfestéket is.

A mécsestartó hozzávalói

Ha kívül-belül lefestettük őket és már meg is száradtak, jöhetnek az apró lyukak, amelyek gyönyörűen ontják majd magukból a fényt. Ehhez csak egy-két szögre és egy kalapácsra lesz szükségünk. Ha valakinek nem elég jó a kézügyessége vagy nem elég biztos a keze, nyomtassa ki azt a mintát, amit a konzervdobozra álmodott meg, majd rajzolja körbe, és lyuggassa ki szöggel és kalapáccsal.

Kész is! Hát nem mesés?